„Szabadságért Szekszárd” kitüntető cím

A Közgyűlés a nemzet hősei előtti tiszteletének jeleként Szabadságért Szekszárd kitüntető címet adományoz annak a Szekszárdhoz köthető személynek, közösségnek, aki vagy amely példaértékű magatartásával, emberi helytállásával, elhivatott művészeti, közéleti munkásságával hitet tett a nemzeti szabadság eszméje mellett.

2016.

Dr. Pálos Miklós:

1937. február  22-én született Szekszárdon, dr. Pálos József pénzügyi tanácsos és Weingärtner Crestentia tanítónő ötödik gyermekeként. Pálos Miklós általános és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte, és érettségi vizsgáit a Garay János Gimnáziumban tette le 1957-ben.Az 1956 - os forradalom és szabadságharc szekszárdi eseményeiben 19 éves diákként aktívan részt vett. Tagja volt a Nemzeti Bizottságnak és az ifjúsági mozgalomnak is. Az egyik tanára által szervezett élelmiszergyűjtést követően az összegyűjtött élelmiszer Budapestre szállításakor csoportjukat egy orosz kommandó a főváros határában feltartóztatta és kis híján kivégezte. Az átéltek ellenére vagy tán éppen a miatt, még hazaérkezése estéjén jelentkezett szolgálatra Szekszárdon, a Nemzetőrség parancsnokánál. A forradalom elárulását és leverését megtorlás és számonkérés követte s bár ellene nyílt eljárást nem indítottak, az 1957 júniusában letett érettségi vizsga után egyetemi tanulmányai folytatására benyújtott kérelmét akkori iskolaigazgatója még csak nem is továbbította. Ezt követően két év fizikai munka és szakmunkás iskola következett, melynek eredménye sok – sok élettapasztalat, értékes emberi kapcsolatok és egy szakmunkás bizonyítvány megszerzése lett. 1959 nyarán, mint fizikai munkás, közvetlenül jelentkezhetett az egyetemre és felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatára.   Az egyetemi tanulmányok befejezése után négy kiváló principális kezei alá került egy szekszárdi ügyvédi irodában. Az itt eltöltött három év alatt a szakma csínját – bínját elsajátítva vált ízig-vérig ügyvédé magáévá téve azt az etikus ügyvédi magatartást, amely pályáján kifejtett tevékenységét azóta is jellemzi. Az ügyvédbojtár évek letöltését követően sikeres szakvizsgát tett, majd az ezt követő tíz hónapban szakmai ismereteinek gyakorlati alkalmazásával és gyarapításával egy minden kétséget kizáróan ígéretes ügyvédi karrier építésébe kezdett. Ekkor azonban egy nem várt és tragikus fordulat következett. 1968-ban ugyanis családi magánlevelezésüket megsértve, több alkalommal és a család több tagjánál lefolytatott házkutatás és vallatások után a hatóság eljárást indított ellene, és elkezdődött az a politikai hajsza, amelynek végeredményeként Dr. Pálos Miklóst eltávolították az ügyvédi pályáról. A zaklatások ezt követően sem értek véget, azonban az éveken át tartó megfigyelés, a spiclik népes táborának nyakukra küldése sem tudta megrendíteni egy jobb világba vetett hitét. Soha nem engedett a kényszerítésnek és fondorlattal előkészített kísértésnek, a beszervezésére tett kísérletek nem jártak eredménnyel. A megpróbáltatások alatt felesége Ágnes mindvégig hűségesen kitartott mellette, és két szép gyermekük is született. Fájdalmas időszak volt ez, de a hithű elkötelezettség és kitartás végül is meghozta gyümölcsét. Az 1980 – s évek elejétől ugyanis komoly világpolitikai változások következtek, amelyek Magyarország számára is jelentős változásokat hoztak. Dr. Pálos Miklós még a kommunista diktatúra végleges összeomlása előtt, az 1985–86 - s években megismerte, majd magáévá tette a változtatás igényével fellépő és a nemzet jövőjéért felelősen gondolkodó monoriak és lakitelkiek hitvallását a változások szükségességéről. A Magyar Demokrata Fórumban kezdett ismételten politizálni, majd alapító tagja lett a Kereszténydemokrata Néppártnak, amelynek nyolc éven át, egy rövid időszakot leszámítva, alelnöke és elnökségi tagja volt. Az első szabadon választott parlament kereszténydemokrata képviselője lett, és nyolc munkás évet töltött a Parlamentben. A rá jellemző szakmai igényességgel, emberséggel, lelkiismeretesen végzett parlamenti megbízatása mellett egy percre sem szűnt meg Szekszárdot és a megyét szolgálni. Országgyűlési képviselőként példaértékűen segítette a hozzá fordulók problémás ügyeinek megoldását. Dr. Antall József miniszterelnök úr felkérésére négy évig a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt. Legfőbb feladata az volt, hogy dolgozza ki az állam és az egyház újszerű kapcsolatrendszerének minden részletét, és az egyházak hatalmas értékhordozó tevékenységének kiteljesedéséhez úgy biztosítsa a feltételeket, hogy az többé ne lehessen visszafordítható. Az Ő irányításával kezdődött meg és zajlott a történelmi egyházak kárpótlása, számtalan egyházi ingatlan és egyházi iskola visszaadása is az ő hivatali idejében történt meg. 1998 – ban dr. Dankó László kalocsai érsek a kifejtett ebbéli tevékenység tekintetében ezt személyes köszöntőjében így fogalmazta meg: „Államtitkár úr, az egész katolikus egyház nevében köszönöm, amit értünk tettél. Te vagy a fundamentum, mert amink most megint lett, azt mind a te közreműködésed eredményeként kaptuk.” Szép feladatnak tekintette és sikeresen működött közre abban, hogy Mindszenty József mártír bíborosunkat, hercegprímást újratemessék, s még életében tett rendelkezése szerint elnyerje végső nyughelyét az ismét szabad magyar földben. A magyar történelem első pápalátogatásának kormányszintű felelőse volt. II. János Pál pápa magyarországi látogatása az egész nemzet lelki megújulását szolgálta. A pápalátogatás sikere vitathatatlan, az ebben való közreműködését élete legfelemelőbb munkájának tekintette. 1990-ben a Páneurópai Unió magyarországi szervezetének az elnökségi tagja lett. Az aktív országos szintű politizálást - felelős vezetőként a konklúziókat levonva - a Kereszténydemokrata Néppárt sikertelen választási szereplése miatt hagyta abba, azonban a KDNP Tolna Megyei elnökeként a mai napig elkötelezetten szolgálja pártja alapeszméit. 2006 – 2014 - ig társadalmi megbízatású alelnöke volt a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. Két cikluson keresztül aktívan, lelkiismeretesen teljesítette funkciójából adódott feladatait. 2012-től elnöke a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei szervezetének, amelyben Töttős Pál mellett a kezdetektől aktívan tevékenykedett. Elnökként mind a megyében, mind országos szinten fáradhatatlanul törekszik 1956 eszmeiségének, értékeinek ápolására, történelmi fontosságának a nemzeti tudatba való méltó beépítésére. Az ő kezdeményezésére került megalapításra egy jubileumi emlékérem a forradalom 60 – ik évfordulójára, amely a központi megemlékezésen kerül átadásra. Rendszeresen részt vesz az országos központ munkájában is, továbbá különböző POFOSZ rendezvényeken reprezentánsan képviseli a szövetséget. A POFOSZ - ban végzett munkásságának elismeréseként 2008 - ban 1956 - s szobor plakettet vehetett át. 2010. október 23 - án a rendszerváltásban vállalt feladatok teljesítésért a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült melyet a parlamentben vehetett át. Dr. Pálos Miklós aktív közéleti tevékenysége, példaértékű magatartása, emberi helytállása, a nemzeti szabadság eszméjének szolgálata mellett az élethivatásának tekintett ügyvédi tevékenységet is nagy bölcsességgel és önmérséklettel gyakorolja, és mind a mai napig igyekszik a közösség érdekében tevékenykedni.

 

Dr. Tollár Tibor:

Dr. Tollár Tibor 1929. április 27-én született Kaposváron.  Általános és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi karán folytatta, 1951-ben itt vette át a jogi diplomát. 1951. augusztus 1-vel kinevezték a Tolna Megyei Bíróságra fogalmazónak. 1956-ban már a Szekszárdi 2. sz. Ügyvédi munkaközösségben dolgozott, mint ügyvédjelölt. Ígéretesnek induló karrierjét az 1956-os forradalom és szabadságharc szakította félbe. Hittel és meggyőződéssel állt a forradalom mellé. Az október 29-én megalakult Szekszárdi Városi Nemzeti Bizottság vezetőségi tagjává választották. Így Dr. Tóth Lajossal, Dr. Nagy Istvánnal, Szakál Ferenccel, mint a Nemzeti Bizottság vezetőivel és Székelyhidi Gézával, mint a nemzetőrség parancsnokával állt a szekszárdi események élére. Az ő szerepe elsősorban a végrehajtás, kapcsolattartás volt és az ifjúság körében való szervezkedés. Néhány példa az akkori történelmi értékű cselekedetéről

  • Az MHSZ rádió szakkör tagjaival elfoglalta az MSZMP megyei irodájában lévő rádióadót.
  • Részt vett a szovjet csapatok képviselőivel történt tárgyalásokon.
  • Végrehajtotta a nemzeti bizottság döntését: a kommunista tisztségviselők leváltását, illetve új személyek kinevezését.
  • A börtön parancsnokának leváltása és új parancsnok kinevezése után a börtönőröket felszólította fegyvereik átadására, mely megtörtént.
  • Tájékoztatta az ifjúságot a forradalom budapesti eseményeiről és buzdította őket, hogy álljanak ki a forradalom eszmeisége mellett.

A forradalom és szabadságharc bukása után két év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre és fele vagyonának elkobzására ítélték, valamint tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Szabadulása után az ügyvédi munkaközösségbe nem térhetett vissza. Még fizikai munkára sem alkalmazták. Évekig egy magánszemélynél szenes trógerként dolgozott, majd a gépjavító vállalatnál volt segédmunkás. A 60-as évek végén sikerült végzettségének megfelelő munkát kapnia. Termelő Szövetkezeti jogtanácsosként dolgozott 1978-ig, majd nyugdíjazásig a Tolna Megyei Víz- és Csatornaműnél volt vezető jogtanácsos. A rendszerváltást követően 1990-ben a Kisgazda Párt tagja lett, majd városi elnök, megyei főtitkár, illetve megyei elnök s az országos elnökség tagja. 1994-1998-ig a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tagja, mint egyik egyéni választókörzet képviselője.

1998-2002-ig listás képviselőként folytatta önkormányzati munkáját.Politikai pályafutását 2002-ben fejezte be, mint a már nem létező Kisgazda Párt tolna megyei örökös tiszteletbeli elnöke. Több miniszteri, főhatósági kitüntetésben részesült. Legmagasabb kitüntetése a Hazáért és Szabadságért 1956-os Emlékérem, melyet a Magyar Köztársaság elnöke adományozott részére. Dr. Tollár Tibor egész élete folyamán hű maradt az 1956-os Forradalom és Szabadságharc szellemiségéhez, ennek jegyében szolgálta Szekszárd városát is. Őrzi és ápolja a harcos társak emlékét, büszke arra, hogy a történelmi csapatnak tagja lehetett. Dr. Tollár Tibor az utolsó élő tanúként méltó a Szabadságért Szekszárd kitüntető címre.

 

2017.              

Rendás Tamás:

1930. március 23-án született Szekszárdon. Rendás Tamás régi szekszárdi polgári családból származik. Édesapja létesítette Szekszárdon a Várköz utcában az első autószerviz üzemet, ahol kereskedést és karbantartást végeztek. Köztiszteletben álló emberek voltak. Rendás Tamást az 1950-es évek elején osztályidegennek minősítették és katona idejének letöltésére megalázóan munkaszolgálatra osztották be. Elbocsájtása után alkalmazottként dolgozott Budapesten. Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a Budapesti Munkástanács nagygyűlésén és munkájában.  A forradalom leverése után Ausztriába menekült, majd Kádár János hamis ígéretére, hogy büntetlenséget kap, visszatért Magyarországra. Azonnal letartóztatták és 1 év börtönbüntetésre ítélték. Nem sokkal szabadulása után ismét eljárást indítottak ellene, 1959-ben letartóztatták, majd 8 évi börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 10 év időtartamra eltiltották. Büntetésének egy részét kitöltötte, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés még szabadulása után is 10 évig hatályában maradt. Ezt követően rendőri megfigyelés alatt állt, és az ellene táplált gyanakvások és félelemkeltések csak a rendszerváltást követően szűntek meg. Rendás Tamás végig hitet tett a forradalom értékeinek elkötelezettsége mellett, mártír volt. Hazafias helytállása méltóvá teszi a Szabadságért Szekszárd kitüntető cím viselésére.