Menu

Általános tájékoztató a hagyatéki eljárásról

 
Ügyintézés helye: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Helyszín: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. földszint 12-es iroda
Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán 8-12-ig és 13-16.00-ig
 
Ügyintézők és elérhetőségek
Tóth Enikő hagyatéki ügyintéző: Tel.: 74/504-118 Email:  toth.eniko@szekszard.hu
Rózsáné dr. Balogh Vivien osztályvezető, Tel: 74/504-162. email: balogh.vivien@szekszard.hu
 
A hagyatéki eljárás az ember (örökhagyó) halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítja; az örökhagyó vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja.
 
Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék, és ehhez az érdekeltek a kellő tájékoztatást megkapják.
 
A hagyatéki eljárás során a jegyző feladata a leltár felvételéhez szükséges adatok (az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatai, valamint a hagyatékba tartozó vagyon), továbbá az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése, a tényállás tisztázása. A hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása a közjegyző hatásköre.
 
A hagyatéki leltár felvétele (az eljárás jegyzői szakasza) illeték- és díjmentes.
 
A közjegyző eljárása díjköteles, a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás) illeti meg. A közjegyző díjáról a www.mokk.hu oldalon, illetve a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendeletből tájékozódhat.
 
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Hetv.) 20.§-a szerint leltározni kell a hagyatékban lévő:
  • belföldön fekvő ingatlan (lakás, garázs, föld, kert, telek stb.) tulajdoni hányadát;
  • belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést;
  • lajstromozott vagyontárgyat (olyan ingó dolog vagy jog, melynek meglétét közhiteles nyilvántartás igazolja pl: gépjármű, lőfegyver, védett műalkotás stb.);
  • ingó vagyont, ha értéke -az örökösök bejelentése alapján- az egy örökösnek jutó ingóörökség törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (jelenleg 300.000,-Ft) meghaladja.
A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az
  • öröklésben érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van, és méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő személy, ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy vagy csak a Magyar Állam az érdekelt;
  • örökhagyó végintézkedéssel alapítvány létesítését rendelte el, vagy bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított.
Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag örökösi minőségük igazolására van szükségük öröklési bizonyítvány kiállítását kérhetik.
 
Öröklési bizonyítvány:
Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző az öröklési rendet öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.
Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha
  • az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy hagyatéki vagyon kizárólag a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet területi hatálya alá nem tartozó államban (harmadik állam) maradt, vagy
  • a hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja az örökhagyó utáni öröklési rendet és több örökös esetén azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs. 
Az eljárás ismertetése
 
A hagyatéki eljárás hivatalból akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül (a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában, a bíróság holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzése alapján).
 
A halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozó (hatóságunk előtt csak az ott megjelölt hozzátartozó ismert) értesítést és tájékoztatást kap az eljárás megindulásáról az ezzel kapcsolatos teendőiről, nyilatkozattételi kötelezettségéről. A hagyatékkal kapcsolatos nyilatkozatot a kiértesített hozzátartozónak kell szolgáltatnia, de bármelyik öröklésben érdekelt nyilatkozatot tehet. Célszerű annak nyilatkoznia, aki a legtöbb adattal, ténnyel rendelkezik a hagyatéki vagyon és az öröklésre jogosultak adataira vonatkozóan.
 
Amennyiben hagyatéki leltár felvételére nem kerül sor a hagyatéki eljárás megszüntetésre kerül.
 
Hagyatéki leltár felvétele esetén a hagyatéki ügyintéző (leltárelőadó) tájékoztatja a feleket a beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a biztosítási intézkedés kérelmezésének lehetőségéről, az iratbetekintési jogról, az eljárás további menetéről, a felek jogaikról, kötelezettségeikről és az eljárás várható költségeiről. Felhívja továbbá a feleket, hogy 8 napon belül jelentsék be, amennyiben a tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.
 
Amennyiben örökhagyó hagyatékát belföldön fekvő ingatlan (pl. lakás, garázs, kert, telek stb.) tulajdoni hányada is képezi, az ingatlan értékéről az illetékes települési önkormányzat jegyzője – megkeresésünk alapján – adó- és értékbizonyítványt állít ki. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról az öröklésben érdekeltek tájékoztatást kapnak a hatóságtól, melyre az abban foglaltakkal szemben fellebbezéssel élhetnek. A hagyatéki leltár csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után kerülhet megküldésre közjegyzőnek.
 
A tényállás tisztázását, a szükséges adatok beszerzését követően kerül sor a hagyatéki leltár elkészítésére, mely mellékleteivel együtt kerül továbbításra a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet alapján illetékes közjegyző részére. Az eljárás jegyzői szakasza hivatalunknál ezzel lezárul.
 
Az eljárás indulhat kérelemre is (pl. póthagyatéki eljárás, magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesete esetén, földhivatali megkeresés) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. Ezt a jogi érdekét azonban valószínűsíteni kell, illetve a bejelentéshez csatolni kell a joghatóság és illetékesség megállapításhoz szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat.
.
 
1.       Illetékesség
Az eljárás lefolytatására elsősorban örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye; ennek hiányában, utolsó belföldi tartózkodási helye; ennek hiányában belföldi elhalálozásának helye; ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző az illetékes. Fentiek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő kijelölés – szerinti jegyző az illetékes.
A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás).
A közjegyzők illetékességét a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet alapján az elhalálozás hónapja határozza meg.
A közjegyzők további elérhetőségeiről, az elektronikus ügyintézés lehetőségéről a http://www.mokk.hu oldalon tájékozódhat.
 
2.       Póthagyatéki eljárás
Póthagyatéki eljárás lefolytatására akkor kerülhet sor, ha a hagyatéki eljárás (alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy kérelemre indul, és ez esetben az eljárást kezdeményező félnek igazolnia kell a halálozás tényét, a hagyatéki vagyon meglétét.
Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények - az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve - a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki.
Póthagyatéki eljárás kezdeményezésekor kérjük, hogy a 5. számú  póthagyatéki kérelem nyomtatványt töltsék ki és a szükséges mellékletek másolatait csatolva (halotti anyakönyvi kivonat másolat, ingóságok meglétét igazoló dokumentumok másolata stb.) juttassák vissza hivatalunk részére.
 
3.       Általános tudnivalók az öröklés rendjéről:
Az öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénye szabályozza.  Örökölni törvény szerint vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben örökhagyó után végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés stb.) maradt az öröklés rendjét ez határozza meg.
  • Végrendeleti öröklés
    Ha örökhagyó után végintézkedés maradt kérjük, nyilatkozatában a végrendeleti öröklésre jogosult(ak) adatát is tüntesse fel és az írásos végintézkedés másolatát kérjük szíveskedjen a nyilatkozathoz csatolni! A hagyatéki leltárban azonban ebben az esetben is szükséges a törvényes öröklésre jogosultak tisztázása, ezért kérjük nyilatkozatában a törvényes öröklésre jogosultakat és adataik feltüntetését is.
 
4.       A törvényes öröklés rendje a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint:
 
-   Leszármazók öröklése
Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
 
-   Házastárs öröklése leszármazó mellett
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
- a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon;
 - és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazók részéről. A hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.
A házastárs megváltási igénye
A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.
 
-   Házastárs öröklése szülő mellett
Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon túli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
 
-   Házastárs egyedüli öröklése
Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
·         Házastárs kiesése a törvényes öröklésből
Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
 
-   Szülő és a szülő leszármazójának öröklése
Ha leszármazó és házastárs nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
 
-   Nagyszülők és a nagyszülő leszármazójuk, dédszülők és leszármazójuk, illetve távolabbi felmenők öröklése
Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén annak leszármazói örökölnek, ugyanúgy, mint a kiesett szülő helyén ennek leszármazói.
Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői illetve leszármazóik. Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.
 
-   Az állam öröklése
Más örökös hiányában, vagy ha az öröklésre jogosultak az örökséget visszautasítják a Magyar Állam a törvényes örökös. Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
 
-   Ági öröklés
Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös a hagyatékban külön kell választani az ági vagyont. Ági vagyon mindaz, ami az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki ezt ezen a címen örökölné.
 
-   Ági örökösök
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.
Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándékokra, arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.
 
A Polgári Törvénykönyv szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös, így az élettárs csak végrendelet alapján örökölhet.
Öröklésből való kiesési okok:
  • kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót,
  • aki az öröklésre érdemtelen,
  • akit az örökhagyó az öröklésből – végintézkedésben – kizárt, vagy kitagadott,
  • aki törvényes öröklésre jogosult, de az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – részben vagy egészben – lemondott az öröklésről,
  • aki az örökséget visszautasította.
A törvényes örökös kiesése esetén a soron következő örökös lép a helyébe (pl.: kieső gyermek helyébe az ő gyermeke, vagyis az örökhagyó unokája).
5.       Európai öröklési bizonyítvány, Öröklési tanúsítvány
További információt a http://www.mokk.hu oldalról olvashat.
 
6.       A felek jogai és kötelezettségei:
 
Az eljárás során gyakorolható jogok:
 
A hagyatéki eljárás nyelve a magyar
  • A hatóságnak címzett beadványokat - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában- magyar nyelven kell előterjeszteni, a hatóság határozatát magyar nyelven küldi meg
  • Az eljárás során szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. Az eljárás során, a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni
  • Az eljárásban a hallássérült vagy siketvak személy jogosult jelnyelvet vagy az általa ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot
  • A hagyatéki eljárásban érdekeltet az eljárás során meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A hagyatéki eljárásban a képviselőként fellépő személy képviseleti jogosultságát hivatalból kell vizsgálni. Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
  • Az ügyfélnek joga van az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tenni. Amennyiben az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
  • A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványban kérheti, hogy a részére szóló iratok a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (továbbiakban Pp.) meghatározottak szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre
  • Az eljárás során az érdekeltek (azok képviselői) a hagyatéki ügy iratait – jogszabályban meghatározott korlátozásokkal – az eljárás bármely szakaszában megtekinthetik, azokról másolatot kérhetnek. A hagyatéki eljárás jegyzőnél található iratainak nem hiteles másolatáért járó díj mértéke oldalanként 100 forint. Iratbetekintési jogával a Pp. 162.§-164.§-ai alapján- a sajátosságokból eredő eltérésekkel – élhet.
  • Az öröklésben érdekeltek a leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt arra – az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével – nyilatkozatot tehetnek
  • Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt valószínűsíti, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, indokolt kérelmében – a biztosítási intézkedés költségeinek előlegezésével - biztosítási intézkedés elrendelését kezdeményezheti a leltárba felvett vagyon, e vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak vonatkozásában. Az elrendelhető biztosítási intézkedésről a hagyatéki eljárásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Hetv.) 32.§ (1) és (2) bekezdései rendelkeznek. Biztosítási intézkedés iránti kérelem esetén a biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.
  • Az örökösként érdekelteknek a hagyatéki eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytathatni, osztályos és egyéb egyezséget kötni. Megállapodás esetén a felek közös kérelemben kérhetik a megállapodásról készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozat, mint egyezségi tervezet, és az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelem közjegyzőhöz -jóváhagyás céljából- történő továbbítását. Az öröklésben érdekeltek a hagyatéki eljárásban a közjegyző előtt is egyezséget köthetnek.
  • Öröklési jogi vita és másodlagos öröklési vita rendezése érdekében lehetőségük van a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Közvetítői tv.) alapján közvetítői eljárás igénybevételére.
A hagyatéki eljárás során a Hetv.-ben meghatározott esetekben a jegyző döntésével szemben az alábbi esetekben élhet fellebbezési jogával:
  • hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító és elutasító,
  • a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet visszautasító és elutasító,
  • a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,
  • végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszűnését megállapító vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,
  • a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,
  • a hagyatéki eljárást megszüntető,
  • a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott,
  • fellebbezést visszautasító végzés.
 
7.       Az eljárás során alkalmazott legfontosabb jogszabályok
  • 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
  • 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
  • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
  • 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről
  • 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  • 2015. évi CCXXII. tv. az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
 
Letölthető nyomtatványok:
 
 
 
Az eljáró közjegyzők
Január, április, július, október halálesetek hagyatéki ügye:
Dr. Fehér Andrea
Szekszárd 1.sz.
7100 Szekszárd, Tinódi utca 7.
Tel: 74/311-410, 74/311-663
Fax: 74/311-410, 74/311-663
E-mail: feherandrea@mokk.hu
Február, május, augusztus, november halálesetek hagyatéki ügye:
Dr. Chalupa Dániel
Szekszárd 2.sz.
7100 Szekszárd, Csonka u. 5.
Tel: 74/411-193, 74/511-410
Fax: 74/411-193, 74/511-410
E-mail:chalupa.daniel@kozjegyzo.hu
Március, június, szeptember, december halálesetek hagyatéki ügye:
Dr. Iván Erika
Szekszárd 3.sz.
7100 Szekszárd, Bezerédj u. 4-6.
Tel: 74/512-375
Fax: 74/512-375
E-mail: ivanerika@mokk.hu
Közjegyzőkről bővebben tájékozódhat az alábbi honlapon: www.mokk.hu