Állattartás

                                   Állattartással kapcsolatos szabályok megsértése                                  

I.                    Tájékoztatás:

A legfontosabb állattartási szabályok:

 

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban Ávt) – egyebek mellett – az alábbiakat írja elő:

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(3) A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

(6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

 

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet értelmében:

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

14. § (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

(5) Tilos

a) kistestű ebet 10 m²-nél, közepes testű ebet 15 m²-nél, nagytestű ebet 20 m²-nél kisebb területen tartósan,

b)

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben

tartani.

(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot állandó jelleggel, ebet tartósan kikötve tartani tilos.

(13) Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

17/B. § (10) Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

 

Az állattartásra vonatkozó szabályok megsértésének jogkövetkezményei:

 

Az Ávtv. 43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.

(9) Ha kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót állat kedvtelésből való tartásától a jogsértés súlyától függően 2–8 évre eltiltja.

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet értelmében:

6. § (10) A jegyző, illetve a járási hivatal az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

 

  

 

Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő: 8⁰⁰-12⁰⁰, 13⁰⁰-16³⁰

Szerda: 8⁰⁰-12⁰⁰, 13⁰⁰-16³⁰

 

Állattartással kapcsolatos írásbeli panasz (kérelem) benyújtható postai úton (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) és személyesen az ügyintézőnél vagy Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán. Szóbeli bejelentés ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél tehető.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,
• amennyiben ismert, az állattartó nevét,
• a körülmények rövid leírását,
• a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,
• a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről, amennyiben erre igényt tart.

A kérelemben megadhatók tanúk neve és címe (elérhetősége), akik nyilatkozatukkal az eljárás során megkönnyítik a tényállás feltárását és az eljárás lefolytatását.

 

III.                Kapcsolódó főbb jogszabályok:

 

·         Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv.

·         Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

·         A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet

·         A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.)                      Korm. rendelet

·         Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének a kedvtelésből tartott állatok tartásának                          szabályairól szóló 3/2016. (II. 2.) önkormányzati rendelete

·         Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 15/2016. (V. 2.) önkormányzati rendelete a                      közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről