Baka István

Szekszárd, 1948. július 25-én született Szekszárdon.

József Attila-, Weöres Sándor díjas író és költő. 1994-ig nyolc önálló kötete jelent meg. Szülőföldjével a kapcsolata folyamatos, élményanyagát is szűkebb pátriájából meríti.

Hétéves koráig Bátán és Tamásiban laktak. 1956 márciusában költöztek vissza Szekszárdra. Második osztályban már Vernét és Jókait olvasott, nyolcévesen verset írt. A Garay János Gimnáziumban érettségizett 1966-ban, orosz tagozaton. Önképzőkör, színjátszókör, versmondás, zene, Tolsztoj és Dosztojevszkij eredetiben: a diákévek legboldogítóbb elfoglaltságai. A szegedi József Attila Tudományegyetemen (ma: SZTE) végzett magyar–orosz szakon.

1971-1972-ben leningrádi ösztöndíjasként kezdett orosz verseket fordítani. 1972-től két évig Szekszárdon középiskolai tanár volt, majd 1974-től haláláig Szegeden lakott. A Kincskereső című gyermekfolyóirat munkatársa, majd főmunkatársa lett. A Móra Ferenc Kollégium jelentős irodalmi rendezvényeinek gyakori résztvevője. Ilia Mihály, a Tiszatáj főszerkesztőjének kezdeményezésére a folyóirat állandó, megbecsült munkatársa. Köteteivel és műfordításaival a nyolcvanas évek második felétől országos ismertséget szerzett. 1992-es megindulásától kezdve közölte a Holmi című folyóirat, valamint több jelentős irodalmi orgánum a Hiteltől a Jelenkorig.  1993-tól műfordítói kollégiumot vezet a szegedi egyetem bölcsészkarán.