DR. HOLLÓS LÁSZLÓ (1859-1940)
botanikus, mikológus, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
A magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt..
1878 és 1888 között előkelő családoknál nevelősködött. A fővárosi József Műegyetemen tanult, majd 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett kémia–fizika szakos tanári oklevelet. 1887-ben újból beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, hogy természetrajzi tárgyakat hallgasson. Az 1890/1891-es tanévben az Entz Géza vezette állattani tanszék tanársegédje lett. 1891-től Kecskeméten volt főreál-iskolai tanár. Bölcsészdoktori oklevelét 1892-ben szerezte meg növénytan, ásványtan és kémia szaktárgyakban. Lojka Hugó mellett botanikusként ő is részt vett Déchy Mór hatodik, 1898-askaukázusi expedíciójában. A különc ember hírében álló Hollós 1911-ben az iskolai szertárban elhelyezett gombagyűjtemény ürügyén konfliktusba keveredett főreál-iskolai felettesével, Kacsóh Pongráccal. Haragjában, csalódottságában munkáját odahagyva nyugalomba vonult, Európa-hírű gomba- és természettudományi gyűjteményét is megsemmisítette, és 1911 őszén visszaköltözött szülővárosába, Szekszárdra.
Pályája kezdetén a legkülönfélébb természetrajzi kérdésekkel foglalkozott. A botanika iránti elkötelezettséget egy felkérés hozta meg számára, amikor 1895-ben a millenniumi ünnepségekre kiadandó Kecskemét-monográfia természetrajzi fejezeteit bízták rá. Hollós feltérképezte a környék flóráját és geológiai viszonyait, s ezt követően figyelmét a gombák kutatására fordította. Legjelentősebb eredményeit is a mikológia területén érte el. Számos új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről: szűkebb pátriájában az 1910-es és 1930-as évek között közel 1400 gombafajt azonosított. Kutatásai eredményeként bebizonyosodott, hogy az Alföldhomokos pusztáinak gombaflórája messze gazdagabb, mint korábban hitték. Értékesek a magyarországi földalatti gombákról, a szarvasgombákról (Tuberaceae) és pöfeteggombákról (Gasteromycetes) szóló tanulmányai, 1903-as műve német fordításban is megjelent Lipcsében.
Tudományos eredményei elismeréseként 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Tiszteletére több gomba- és növényfajt neveztek el róla (például Hollosia vertesensis, Camarosporium hollosii, Disciseda hollosiana, Hypnum hollosianum, Leptospheria hollosii, Seimatosporium hollosii).
Dr. Hollós Lászlót, akit „gombaismeretben világszerte páratlan nagy tudósnak ismerték el” születésének 150. évfordulóján a jubileumi emlékév keretében Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése posztumusz Szekszárd Város Díszpolgárává avatta.
A Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2016-ban Dr. Hollós László gombakutató életművét kulturális örökség kategóriába felvette a Szekszárdi Települési Értéktárba, ezt követően a Tolna Megyei Értéktár Bizottság is döntött a Tolna Megyei Értéktárba történő felvételéről.