Szekszárd Város Díszpolgára 2022

Dr Dobos Gyula István ny. levéltárigazgató, főlevéltáros, történész, középiskolai tanár, c. docens

Tengődön született. Középiskolai tanulmányait Szekszárdon a Garay János Gimnáziumban végezte. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakán 1967-ben jeles minősítéssel szerzett diplomát.

Pályáját az akkor megnyílt szekszárdi Rózsa Ferenc Diákotthonban nevelőtanárként kezdte. Mellette óraadóként tanított a Rózsa Ferenc és a Bezerédj István Szakközépiskolában, valamint a Garay gimnáziumban. 1970-től főállásban a Garay János Gimnázium magyar nyelv- és irodalom, valamint történelem tanára lett. Ezt követően az ifjúsági mozgalomban középiskolai felelősként, majd megyei titkárként dolgozott. Közreműködésével ekkor kezdődött Tolna megyében a középiskolai honismereti vetélkedők sorozata, és az iskolai gyűjtéseken alapuló helytörténeti bemutatók, kiállítások készítése. 1969-1973 között filozófia fő szakkal négyéves szakosítót végzett el.

1976 áprilisától 1980 végéig Tolna megye legnagyobb közművelődési intézményét, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központot irányította. Ekkor a szakma mélyebb megismerése érdekében népművelői diplomát szerzett. A 67 fős intézmény ebben az időszakban kiemelkedő eredményeket ért el például a színházi- és hangverseny élet, valamint a felnőttoktatás terén. Művészeti és egyéb kiscsoportjainak száma meghaladta a harmincat. Ekkor alakult a Kertbarát Kör, a Big Band. Az intézmény munkájáért megkapta a Mindenki Iskolája 500 000 Ft-os országos I. díját, valamint 1977-ben másodszor is Kiváló Művelődési Központ lett.

1981. január elsejével, saját kérésére a Tolna Megyei Levéltárba került igazgatóhelyettesnek. A levéltári esztendők alatt megismerkedett a gyakorlati munkával, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1987-ben negyedik diplomáját szerezve elvégezte a levéltáros szakot. Számos rendezési, selejtezési, segédletkészítési, ellenőrzési munka mellett önálló kutatásokat is folytatott. Tolna megye 1919–1924 közötti történetének kutatására épült disszertációja. 1984-ben Szegeden történelemből doktorált. A levéltári munka mellett évekig tanított óraadóként a Garay János Gimnáziumban és az esti egyetemen.

Egyedüli levéltáros egyetemi diplomája és elképzelései ellenére 1987. július 1-jével az Oktatási Igazgatóságra helyezték tanszékvezetőnek. Közben nem hagyta abba kutatásait. Ekkor készítette a Perczel mini kötetet, valamint megírta Tolna monográfiája 1918–1944 közötti részét.

1989. december 1-jével főmunkatársként visszatért a levéltárba. 1990-ben három pályázóból, majd 1996-ban és 2000-ben, 2005-ben mint egyetlen pályázó kapott megbízást Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől a megyei levéltár vezetésére. 21 éven keresztül irányította a megye legrégebbi, közel 300 éves intézményét. 2011. augusztus 31-től nyugdíjas.

Az eltelt évtizedek alatt a szakfelügyelői minősítések és a közgyűlési értékelések szerint a levéltár folyamatos jó szakmai munkája eredményeként az ország legjobb archívumai közé került. Az 1238 és napjaink közötti időszakot felölelő 12 000 folyóméteres iratállománya Tolna megye és települései gazdag múltját őrzik, és alapját jelentik a megyében folyó helytörténeti kutatásoknak. Vezetése alatt 15 alkalommal került sor a levéltári napok keretében szakmai, köztük levéltárak múltja, jelene és jövője témában országos konferenciára.

Igazgatóként az intézményben kialakította az ország egyetlen vidéki mikrofilmes műhelyét, amely 11 megyei levéltárnak dolgozott. Sok százezer film és digitális felvétellel segítette az eredeti anyagok védelmét, a kutatási folyamat gyorsítását.

Kiemelkedő kiadói, kiadványszerkesztői munkáját közel 40 kötet jelzi. A tudományszervező szakember egyéni kutatásait önálló kötetek, félszáznál több tanulmány, konferencia előadások és 200-nál több cikk jelzi. 

Hosszú ideig dolgozott a TIT történelmi szakosztályában. 1992-ben alapító, majd később elnökségi tagja a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesületnek. Tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, 8 évig volt a Dél-dunántúli csoport alelnöke. A TML vezetőjeként alapítástól tagja volt az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának, tagja a Magyar Országos Levéltáros Egyesületnek.

2002-től immár hatodik ciklusban megtisztelő megbízatásai közé tartozik a Szekszárd Megyei Jogú Város Aranykönyvi Munkabizottságának vezetése. Egyik kezdeményezője, időponti ötletadója, majd szervezője az 1699-es Lipót-féle adománylevél 300. évfordulóján, 1999-ben elkezdett megyenapi rendezvényeknek. 1996 és 2000 között a megyei közgyűlés megbízására a megyei választási bizottság elnöki tisztét látta el.

1990-től külsős óraadóként folyamatosan tartott előadásokat, vezetett szemináriumokat az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán. (2010 után a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar.) A főiskolai tanács 1991-től a c. docens fokozat használatára jogosította. A levéltár főiskolával való együttműködésének eredménye lett, hogy a négyéves képzésben a honismeret, helytörténet, levéltári kutatás (módszertan), mint gyakorlati stúdium helyet kapott.

Munkájáért tucatnyi oklevél és plakett elismerésben részesült. Így 1999-ben Tolna megye Kiváló Közalkalmazottja, 2005-ben Szekszárd MJV Pro Urbe díjasa lett. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemérem Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. 2012-ben megkapta a Honismereti Munkáért Emlékérmet, majd 2018-ban a Bél Mátyás-díjat.

2011-től tagja az Rotary Club Szekszárdnak, 2013-2015 között elnöke, 2018-2021 között alelnöke volt. A Rotaryban végzett munkájáért 2014-ben Szent-Györgyi Albert-, 2015-ben és 2020-ban Paul Harris-díjat kapott. Elnöksége alatt 9 ország 16 klubjának közreműködésével az RC Szekszárd valósította meg a magyar rotary legnagyobb projektjét, a Balassa János Kórház szülészet, nőgyógyászat és gyermekosztálya technikai fejlesztését a General Electric legmodernebb gépeivel közel száz milliós értékben. A Rotary Club irányításával szervezte meg közadakozással a Béla király téren Farkas Pál tapintható láthatatlan térplasztikájának felállítását. Sikeres pályázatuk eredményeként a megyei kórház Hospice Alapítványa ekkor kapta első motoros betegágyát. A Rotary Club a Gift of Life programba bekapcsolódva segítette egy szívbeteg erdélyi kisfiú műtétét is. Részt vettek a Remete-csurgó helyreállításában.

Dr. Dobos Gyula Szekszárd város kulturális életében, a művelődési központ, majd a levéltár irányítójaként, oktatási területen, valamint a város civil szervezetei életében nyugdíjba vonulása után is kiemelkedő szerepet tölt be. Több évtizedes, magas színvonalú vezetői munkája, példaértékű kiadói és kiadványszerkesztői tevékenysége, tudományos és tudományszervezői munkássága öregbíti városunk hírnevét.