Wosisnsky Mór Múzeum osztályvezető, irodalomtörténész, főmuzeológus

Lovas Csilla évtizedek óta végez múzeumi munkatársként hiánypótló és nélkülözhetetlen munkát, amellyel kivívta nemcsak a szekszárdiak, hanem a szakma megbecsülését is az egész országban.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. évi Megyenapon Babits Mihály-díjban részesítette Lovas Csillát.

 

zenetanár, egykori zeneiskolai igazgató, művész

45 éve tanít. Évtizedek óta végzi lelkiismeretesen, odaadással, magas színvonalon, a szakma elismerése mellett a zeneművészi és pedagógiai munkáját. Szily Lajos Szekszárd város zenei életének meghatározó egyénisége.

1954-ben született Zala megyében Hahóton. Diplomáját 1976-ban szerezte a Liszt Ferenc Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete pécsi tagozatán. 1977-ben érkezett Szekszárdra, a tanítás mellett játszott a helyi fúvószenekarban is. Több évig vezetője volt a Liszt Ferenc Pedagógus Kórusnak. Tagja volt a Madrigálkórusnak is.

Saját szakterületén elért szakmai sikereit fémjelzi, hogy trombita szakos növendékei rendszeresen kiemelkedő helyezéseket érnek el a versenyeken. Több tanítványát indította el zenei pályán, akik sikeres felvételivel jutottak be a zeneakadémiára és a zeneművészeti főiskolára.

A zeneiskola igazgatójaként sikerült elérnie, hogy nőtt az iskola növendékeinek száma, az igényekkel szinkronban bővült a hangszer választási lehetőség, kihasználva a Művészetek Házában biztosított orgonát is.

2020-ban nyugdíjba vonult, de óraadó tanárként továbbra is oktatja egyetlen munkahelyén az ifjú tehetségeket. Ars poeticája szerint minden tanítványt szeretni, tisztelni és a legkisebb sikeréért is dicsérni kell. Tanítványai szeretik és becsülik.

 

 (1943-2009) Szekszárd-Paksi Vizitársulat korábbi igazgatója, idén lenne 80 éves.

1969-ben a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, általános mezőgazdasági szakon. 1970-től a Tolna Megyei Önkormányzat mezőgazdasági osztályán, majd 1972-től a vízgazdálkodás területén kezdett dolgozni a Szekszárd-Paksi Vízgazdálkodási Társulat főmérnökeként, majd 1985-től igazgatójaként.  Irányítása alatt vált a Társulat, az ország legnagyobb termelési értéket előállító vízgazdálkodási társulatává. Szakember ellátottsága, valamint gépparkja úgy került kialakításra, hogy az megfeleljen a vízgazdálkodás, és környezetvédelem területén jelentkező legkorszerűbb elvárásoknak.  A 70-es évek közepétől kezdődően a társulat érdekeltségi területén országosan is jelentős vízgazdálkodási, és környezetvédelmi programok valósultak meg Huth József irányításával, a Szekszárd- Paksi Vizitársulat tervezésében és kivitelezésében.  Megvalósult a Sárköz térségének teljes és komplex meliorációja, mely előfeltétele volt a mezőgazdasági termelés biztonságossá tételének, a termésátlagok növelésének. 

A Megyei Önkormányzat Alkotói díjjal ismerte el a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciója területén kifejtett munkáját. Ezen rekonstrukciós munkák elvégzése tette lehetővé többek között a ma már nemzetközi hírű szekszárdi szőlő és bortermelés megvalósítását.  

A borvidék megújítása mellet ki kell emelni azt a munkát is, mely Szekszárd város víz és iszapelöntés elleni védekezése során a várost övező dombvidéken megvalósult. 

 A Paksi Atomerőmű I. blokkjának üzembehelyezésével az erőmű vízi létesítményeinek üzemeltetését és fenntartását végezték. 

A szekszárdi Séd vízfolyásának mederrendezése, és a lefedés I. ütemének kivitelezése, valamint a Szekszárdi kistérséghez tartozó Szálkai tó megálmodója és irányításával a tó megépítése, melynek köszönhetően csodálatos környezetben élő községgé válhatott. Ezt tartotta talán élete egyik fő művének.