Közjóért kitüntető díj 2024
Arató Vilmos (posztumusz) építész, a szekszárdi kerékpársport kiemelkedő támogatója és szervezője A sport már gyermekkora része volt. Atletizált, kézilabdázott Tolnán, a középiskolás éveiben Pécsett. Fiai sporttevékenységei révén kapcsolódott be a helyi- megyei és országos sport rendezvények körforgásába, először az olimpiai ötpróbákba, a triatlon, majd a kerékpár sportba. A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség versenyszabályzatának, előírásainak elsajátítása, majd versenybírói végzettség megszerzése biztosította a szakmai alapot a versenyek szervezéséhez.
Aktív része volt a Tolna megyei és az Országos Triatlon Szövetség megalakításában, a Szekszárdi Triatlon Klub első elnöke és az Országos Triatlon Szövetség tagja volt.
A Szekszárdi Kerékpáros Sportclub elnöke volt a 90-es években, ekkor a szekszárdi versenyzők számos kiemelkedő eredményt értek el / százegynéhány országos bajnokságot nyertek.
1993-tól a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökségi tagjaként sokat tett azért, hogy a magyar versenyzők rangos nemzetközi versenyeken vehessenek részt.
Több szekszárdi versenyzőt indított el a nemzetközi kerékpáros karrier felé.
Vezetése alatt a Gemenci Nagydíj Nemzetközi Kerékpárverseny nemzetközi kerékpárversenyek UCI 2.6 kategóriájú versenyévé fejlesztése a magyar kerékpársport történetének és rangjának emelése kiemelkedő érdeme volt.
17 éven keresztül vett részt a Gemenci Nagydíj Nemzetközi Kerékpárverseny rendezésében Szabó Kovács Jánossal, mely Magyarország és a régió egyik legrangosabb nemzetközi versenyévé fejlődött. 8 éven át UCI 2.6 (ez a mai 2.2-es) kategóriás versenyként, magas színvonalon rendezve, hosszú ideig Magyarországon egyedül ez a verseny tudta az UCI / Nemzetközi Kerékpáros Szövetség / által elvárt követelményeket teljesíteni. Számos rangos, nemzetközi hírnevű kerékpáros csapatot, és azok kísérőit szervezte Szekszárdra, akik vitték Szekszárd hírét a világba.
Szabó-Kovács János Nyugállományú sportszervező, a Gemenc Nagydíj főszervezője
Szabó-Kovács János sportos családba született. Gyermekkorában nem a sportközpont, hanem az utca nevelte sportot kedvelő és gyakorló személlyé (ugrókötél, karikahajtás, utcai futóverseny, grundfoci).
Voltak példaképei, kiemelkedő sportolók motiválták, pl. Puskás, Kocsis, Sándor-Csikar. Focista szeretett volna lenni (16 évesen a Szekszárdi BM Dózsa felnőtt csapatában játszott, és rúgta a labdát az Újpesti csodacsatár Rossi Ferenccel is).
Később sportot váltott, mert bátyja is kerékpározott a Szekszárdi Spartacus kerékpáros szakosztályában. Egy versenyen azonban súlyos balesetet szenvedett, így ért véget a kerékpáros versenyzői pályafutása.
Mint Szövetkezeti mozgalomban dolgozó 1974-75-ben kapcsolódott be a Szekszárdi Spartacus kerékpáros szakosztály rendezvényeibe. Ebben az időben kezdte el sport-szakmai tanulmányait. Kerékpáros versenybírói, edzői, sportszervezői, majd később triatlon edzői végzettséget szerzett.
Kiemelt sporttevékenységei Szekszárd városában:
- 1970-es években családi utcai sportversenyek: futó, kerékpáros, asztalitenisz stb.
- Olimpiai Ötpróba szervezése: 1980-as Moszkvai Olimpiára a megyénkből nyolc személy jutott ki, köztük ő maga is.
- A Szekszárdi Spartacus színeiben kerékpáros utánpótlás edzői tevékenységet látott el. Fontos feladatának tartotta a 7-10 éves gyerekekkel a kerékpáros sport megszerettetését, majd aktív részvételüket az edzéseken. Sikerének tartja, hogy nála sajátították el a kerékpáros sport alapjait az Arató-, Kasza-, Istlstekker testvérpárok, valamint Steig Gábor, Újvári Balázs, Molnár Gábor és Sáfrány Zsolt. Ők az ifjúsági,- felnőtt válogatottságig vitték, majd nemzetközi szintű versenyzőkké váltak. Több országos bajnokságot, nemzetközi versenyt, Gemenci Nagydíjat nyertek, olasz profi csapatoknál is hajtották a pedált.
A Gemenci Nagydíjhoz való kötődése a legmélyebb. Az első verseny óta részt vesz (1975-2006) a szervezésben. Az elmúlt három évben (2021-2023) a szabadidős programokat bonyolítja. 1990-ben, amikor az állami támogatások megszűntek a kiemelt sportversenyek megrendezéséhez, üzleti alapokra helyezték ezek finanszírozását, ezáltal kétségessé vált a további versenyek megszervezése, így a Gemenci Nagydíjé is.
Ezt követően lánya vállalkozásán keresztül, (aki kerékpár és triatlon válogatott volt), kerülhetett megrendezésre a Gemenci Nagydíj.
A verseny Arató Vilmos és Szabó-Kovács János jóvoltából - állami támogatás nélkül, szponzori alapokra építve - maradhatott életben. Büszke rá, hogy kettőjük közös, megértő és fáradságot nem kímélő munkájával az országban az első UCI minősítésű versennyé nőtte ki magát és arra is, hogy Tolna megye és Szekszárd város vendégszeretetét nemcsak európai, hanem tengerentúli csapatoknak is be tudták mutatni.
A Nagydíj ideje alatt az idelátogatók megismerhették a helyszín - leginkább Szekszárd és Tolna megye - kulturális értékeit. Betekintést nyerhettek a vidék történelmi, művészeti, gasztronómiai titkaiba, borkészítés rejtelmeibe.
A másik - Szabó-Kovács János számára igen fontos - tevékenység a Gemenci Nagydíj relikviáinak összegyűjtése és megőrzése. Ezeket először a 25. jubileumi versenyen állították ki, majd 2022-ben a Babits Mihály Művelődési Házban a Gemenci Nagydíj története címen újból bemutatták.
2024-ben is tervezik az 50. jubileumi rendezvényt megelőzően, még a tanév befejezése előtt, hogy városunk iskolás tanulói szervezetten megtekinthessék. A kiállítás 2025 márciusáig lesz megtekinthető a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban.
Szabó-Kovács János további célja, hogy sportos tevékenységeivel szeretne minél több szülőnek és gyermeknek példát mutatni és rábírni őket az egészséges életmódra és a mozgás örömére.
Bai Erzsébet „Szelíd Ráktérítők” Klub vezetője
Gliedné Tillmann Erzsébet a „Méltósággal az út végén” Hospice Alapítvány Szekszárd, kuratóriumi elnöke javasolta BAI ERZSÉBET onkológiai szakápolót, aki 25 éve vezeti a „Szelíd Ráktérítők” Klub tevékenységét Szekszárd Városában.
Bai Erzsébet ízig-vérig egészségügyi dolgozó, aki 1977-ben kezdett szülésznőként dolgozni a Tolna Megyei Balassa János Kórházban, 1978-ban középfokú szülésznői végzettséget, később felsőfokú szülésznő majd onkológiai szakápoló képesítést szerzett. 2023-ig a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház szülészet-nőgyógyászat, onkológiai gondozó munkatársa volt.
Egészségügyi dolgozónak lenni egy életre szóló hivatás, egy gyermek, világra jövetelét segíteni nagyon szépküldetés, ami nem csak a családnak nagyon nagy boldogság, hanem a segítőknek is.
Sajnos azonban ennek a hivatásnak is vannak árnyoldalai, amikor nem a boldogsággal találkozik a szakember, hanem olyan rettegett betegséggel, mint egy rosszindulatú daganat, más néven a rák. A szülészet-nőgyógyászati osztályhoz tartozott a nőgyógyászati onkológiai gondozó, ahol a daganatos betegek gondozása, műtét és kezelés utáni állapotaik utánkövetése zajlik.
Bai Erzsébet elhivatottságot érzett, a daganatos betegséggel küzdők megsegítésére, így az onkológiai gondozóban kezdett dolgozni és időközben megszerezte az onkológiai szakápoló képesítést, hogy szakmailag felkészült legyen ezen betegek ellátásában, gondozásában.
Az onkológiai gondozó asszisztenseként, majd részlegvezetőjeként jelentős szerepet vállalt a nőgyógyászati rákszűrések megszervezésében, lebonyolításában.
Átérezve milyen testi és lelki megpróbáltatásokkal kell megküzdenie annak a nőnek, akinek rosszindulatú emlődaganattal kell szembe néznie, vállalta el Bai Erzsébet a Szelíd Ráktérítő Klub vezetését, 1999-ben, huszonöt éve. Munkája mellett önkéntes tevékenységként vállalta ezt a feladatot, és mindent megtett és megtesz a mai napig annak érdekében, hogy a klubhoz csatlakozók megkapják mindazt a szakmai és lelki támogatást, amire szükségük van a felépüléshez, és az élet folytatásához.
A „Szelíd Ráktérítő” Klub a Rákbetegek Országos Szervezete hálózatának Tolna megyei képviselője, és Szekszárd városában tartja összejöveteleit, klubfoglalkozásait.
Bai Erzsébet hitvallása: "Az életet szebbé tenni Önmagunk iránti kötelezettségünk. Még az is boldog, akinek ez részben sikerül".
Az ebben való segítség az, amit ő nyújtani tud az által, hogy töretlen lelkesedéssel, szakmai elhivatottsággal, huszonöt éve működtet egy olyan klubot, ahol a nők visszakaphatják önbecsülésüket, az életbe vetett hitet, ahol a sorstársakkal találkozhatnak és megvitathatják aktuális állapotukat, teendőiket. Ahol van, egy hely ahol önmaguk lehetnek, a valahová tartozás érzése erősödhet, hogy nincsenek egyedül bajukkal, betegségükkel, megváltozott testi és lelki problémáikkal. A csoport összetartása, a veszteségek kezelése, értelmes programok szervezésével, szakmai és szabadidős tevékenységgel gazdagítja a csoportban részt vevők életét. Ez bizony nagyon sok időt, erőbefektetést, és odafigyelést igényel. Mindezt Bai Erzsébet klubvezető önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül, a köz érdekében teszi, mind a mellett, hogy országos kezdeményezésekben is aktív szerepet vállal, motiválva a klubtagokat. A klubfoglalkozások, találkozók, havi rendszerességgel kerülnek megszervezésre, ahol az egymással való találkozáson túl értelmes együttlét valósulhat meg, tanácsadással, szakmai előadások tartásával, vendégelőadók bevonásával segítve az érintetteket a betegségiik feldolgozásában, a teljes és minőségi élet elérése érdekében. Mindemellett kirándulásokat és rehabilitációs pihenést is szervez.
Jó kapcsolatot ápol az Országos Szervezettel, rendszeresen részt vesz a vezetőképzések programjaiban.
Kapcsolatot tart és ápol olyan fehérneműt forgalmazó céggel, akik speciálisan kialakított fehérneműt, mellprotéziseket, melltartókat és sok egyéb terméket, pl. fürdőruhát tudnak kínálni azoknak a akiknek műtétet követően erre szükségük lehet, ezzel is támogatva a nőiség hangsúlyozását.
Kapcsolatot ápol számos testvérklubbal, a helyi Rákellenes Ligával, nem utolsó sorban a „Méltósággal az út végén” Hospice Alapítvány megalakulása óta egyik támogatója. A városunkban levő jelentősebb eseményeken az érintettekkel együtt részt vesz. (Hóvirágséta, Civil nap, Rózsaszín séta). Meggyőződéssel hirdetik, hogy a rákbetegségből meg lehet gyógyulni, értékes, örömteli életet lehet élni.
Bai Erzsébet egészségügyi szakdolgozóként 1977- 2023-ig dolgozott a Balassa János Kórházban, innen ment nyugdíjba és e mellett 25 éve vezeti a Szelíd Ráktérítő klubot.
Látva elhivatottságát, a klubtársak ragaszkodását, a befektetett időt és energiákat, az általa adott szeretetet és odafigyelést, méltó a Közjóért kitüntető díjra.
Gacsályi József költő, könyvtáros, művelődésszervező, rendező
Gacsályi József 1944. június 30-án született Szekszárdon. Tolnán volt kisdiák, a középiskoláit - kalocsai indulás után - szülővárosában végezte. Diplomát Szombathelyen, magyar-könyvtár szakon szerzett. Több munkát követően Tolnán és Szekszárdon középiskolákban tanított, az Illyés Gyula Könyvtárban volt könyvtáros, jelenleg már nyugdíjas
Tagja a Magyar Írószövetségnek, Babits-díjas, Mészöly Miklós emlékplakettes, Szekszárd Városért a művészet erejével elismerő címmel jutalmazott költő.
Alapító tagja a Pad Irodalmi, Kulturális és Művészeti egyesületnek, alapítása óta, huszonhét éve, rendszeres szerzője a szekszárdi Pad Irodalmi és Művészeti folyóiratnak. Versei számos irodalmi periodikában, antológiákban jelentek, jelennek meg, többek között az Agria, a Parnasszus, a Kézjegy, a Dunatáj, a Spanyolnátha folyóiratokban.
Kötetei: Mindenem - Összegyűjtött versek; Ballada Ninivében; Fontos - válogatott és új versek; Meditáció és beszélgetések; Angyalok alvó szárnya; Kövek, Virágok.
Haladva a korral, rendszeresen publikál közösségi oldalakon is. Kis Pál Istvánnal számos filmet készített városunk nagyjaival, dokumentálva életüket, munkásságukat.
Az idén 80 éves Gacsályi József igazi közösségi ember, Szekszárdért elkötelezett, országosan elismert költő, aki sok évtizede végzi áldozatos, önzetlen, teremtő munkáját Szekszárd Megyei Jogú Városért a kultúra területén.
Dr. habil. Kurucz Rózsa főiskolai tanár, Bezerédj- és Apáczai-díjas neveléstörténész, a szekszárdi pedagógusképzés legendás alakja. Fél évszázadot töltött a katedrán több ezer hallgató tanulta nála a pedagógiát, pszichológiát. Jelentős a kutatómunkája is, számos kötet szerzője.
Halász László kerékpárversenyző, háromszoros magyar bajnok egyéniben, csapatban hétszeres. A testvérével, Zoltánnal és Pálinkás Csabával együtt tagia volt az 1980-as moszkvai olimpiára utazó magyar válogatottnak, ahol az országúti csapattal a 17. helyen zártak.