Mentálhigiénés Műhely elnöke Évtizedek óta a civil szervezetek pártfogója, segítője és összetartója Szekszárdon.

1997-2019-ig a közművelődési és civil kapcsolatok felelőse volt a városházán. A Civil Kerekasztal megálmodója, nevéhez fűződik számos városi rendezvény, többek között a Szekszárdi Örömünnep, a Szent László Napok, az Önkéntesek Napja, az Állampolgári Részvétel Hete, a Mészöly Miklós Emléknap és az Élő Szeretet Embertársainknak program létrejötte. A Mentálhigiénés Műhely fő mozgatórugója, az Egész-Ség Napok kitalálója, megvalósítója. Fáradhatatlan munkája, energiával teli személyiségének és szakértői tudásának köszönhetően a szekszárdi civil szervezetek, a kulturális és művészeti élet szereplői és szervezői mindig segítő kezekre leltek és lelnek terveik, programjaik vagy pályázataik megvalósítása során.

 

református lelkipásztor, börtönlelkész

egyetemi adjunktus – KRE HTK Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszék

Dr. Kaszó Gyula 1976-ban született a kárpátaljai Técsőn. 1993-ban teológiai tanulmányai miatt Magyarországra települt át. A Károli Gáspár Református Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett Németországban.

Börtönpasztoráció Magyarországon című német nyelvű disszertációját 2007-ben védte meg.

2001 óta házas, felesége is lelkész, akivel csaknem minden szolgálatot közösen végeznek. Négy gyermekük van.

2012 óta a szekszárdi református gyülekezet lelkipásztora, 2013 óta a helyi büntetés-végrehajtási intézet lelkésze. Idén jubilálnak, ezért tartottuk fontosnak, hogy a díjra jelöljük!

Korábban a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított, jelenleg a Pápai Református Teológiai Akadémián oktat.

Kutatásainak súlypontja a pasztorálpszichológia, a börtönlelkigondozás és a börtönlelkészképzés.

Anyanyelvén kívül orosz, ukrán, német és angol nyelven beszél, a teológiai munkájához még három nyelvet használ.

Számos publikációja és igemagyarázata jelent meg.

Rendszeresen tart előadásokat egyházi és világi konferenciákon.

Szekszárdi munkásságát az építés szóval lehet összefoglalni. Elhivatottsága az építkezés fizikai és lelki vonatkozásában is megmutatkozik.

Nagy gondot fordít a református templom folyamatos karbantartására, javítására; megtörtént a parókia átalakítása és felújítása; a parókia udvara és a templomkert fejlesztése, melybe a szekszárdiaknak kedves Séd-patak partja is beletartozik; a gyülekezet egykori kántorházának Ifjúsági Házzá alakítása, valamint a Bezerédj utcai gyülekezeti ház felújítása, tetőcseréje, új közösségi tér hozzáépítése köthető a nevéhez. Ezen munkálatokban tevőlegesen is részt vett és vesz: ha kell kőművesként vagy fát hasogatva, a gépeket és az autókat saját kezűleg megjavítva.

A szekszárdi református gyülekezetben a lelkipásztori munkát nagy felkészültséggel és lelkesedéssel végzi. Rendszeres alkalom a vasárnapi és az ünnepnapi istentisztelet, a bibliaóra, az évközi tematikus alkalmak (adventi esték, húsvéti evangélizáció), a családi istentiszteletek.

Az iskolákban, szociális intézményben és a börtönben folyamatos a szolgálat, akárcsak a családlátogatások terén.

Vezetésével évek óta korcsoportonkénti nyári táborokra kerül sor a gyülekezetben, gyerekek, fiatalok, családok részvételével.

A minden korosztályt felölelő, általa szervezett gyülekezeti kirándulások, családi napok színesítik az egyházközségi lelki és kulturális életet.

A gyülekezeti munka mellett és azzal összefonódva igen fontosnak tartja a város lakosai felé való nyitást, a velük való közösséget, közösségépítést, amely által Isten üzenetét közvetítheti a szekszárdi polgároknak. Közvetlensége révén mindenkivel megtalálja a közös hangot.

Fontosnak tartja az ökumenikus alkalmakat.

A város lüktetésébe való bekapcsolódás, a közösség megerősítése különösen a pünkösdi fesztivállal egyidőben zajló, az ún. történelmi egyházakkal közösen szervezett, a pünkösd valódi üzenetét továbbító pünkösd hétfői istentisztelet, amelynek évek óta a szekszárdi református gyülekezet ad otthont. Más felekezetű lelkipásztor kollégáit igyekszik segíteni, velük együttműködő közösséget alakított ki.

Számos városi rendezvényen (megemlékezések, ünnepségek, „Szólj be a papnak!” című beszélgetés) rendszeresen szolgál, Szekszárd közéletében építő jelleggel részt vesz.

Több szekszárdi civil szervezettel valósított meg együttműködést. Szekszárdon a református közösség gyülekezete Fősővárosban él és alkot, talán nem volt kérdés, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a Szekszárdi Fősővárosi körrel is. A két közösség tagjai egy részével lefedik mindkét közösséget, az sem kérdés, hogy programjainkon állandó vendégeik egymásnak és együtt építik Szekszárdot és Fősővárost és viszik egymás jó hírnevét. A Nagytiszteletű ajánlását a két közösség együtt tette meg.

                                   

többszörösen díjazott rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, karikaturista

Weisz Béla 1965-ben született Szekszárdon, itt is érettségizett 1983-ban, majd még ugyanebben az évben felvételt nyert a Kecskeméti Rajzfilmstúdióba. Számos sorozat-, reklám- és egyedi filmben dolgozott, mint rajzoló, animátor, forgatókönyvíró és rendező.

Filmjeivel részt vett a világ számos fesztiváljának versenyprogramjában. A film mellett közel áll hozzá a plakát és karikatúra is. Ez utóbbi területen több országos díjat is szerzett, rajzait hazai lapokban rendszeresen publikálja.

1991-ben ösztöndíjasként a franciaországi Folimage stúdióban volt mozdulattervező a stúdió különböző tv-sorozataiban és egész estés mozifilmjeiben. 1993-ban nemzetközi zsűri meghívott tagjaként szerepelt Párizsban.

2003 és 2010 között előadásokat tartott a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. 2007-ben vendégelőadó volt a franciaországi Poudriere animációs főiskolán.

2014-2015-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából flash animációs LO-kat (Learning Objectek) tervezett, rajzolt, és fejlesztett az OFI általános iskolás tankönyveibe.

Leghíresebb munkája a Leo és Fred rajzfilmsorozat második évadához kötődik, melyet még mai nap is ismernek és elismernek az egész világon. Ezt tartja saját kedvencének is.

 

többszörös rádióamatőr világbajnok

Weisz László 1971 óta a Szekszárdi Rádió Klub tagja, 2000 óta a vezetője. A rádióamatőr-sport mindhárom szakágát kipróbálta és mindegyikben ért el országos bajnokságon dobogós helyezést. A ’90-es évekig számos országos bajnoki cím tulajdonosa, majd a nemzetközi versenyeken is ért el sikereket. 1995-ig nemzetközi szinten aktív sportoló a gyorstávírász szakágban. A 2000-es évektől foglalkozik komolyan a rádióforgalmi versenyzéssel. Kezdetben a megfelelő technikai háttér hiánya miatt kevesebb nemzetközi eredménye született, de 2010-es évektől a technikai feltételek javulásával egyre több kiemelkedő nemzetközi helyezést ért el. 2017-ben a WPX nemzetközi versenyen kategóriájában világrekordot állított fel. 2015-ben harmadik, 2016-ban második, majd 2017 és 2019-ben első helyezést ért el a világbajnokságon. Az idei rövidhullámú világbajnokságot kontinensrekorddal nyerte, ezzel immáron háromszoros világbajnok. Az utolsó öt évben több mint 200 versenyen indult el. A 62 tagszövetséggel rendelkező ernyőszervezet, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) sportágában az év sportolójának választotta 2020-ban. Sporteredményei mellett 25 évig a gyorstávírász szakág szövetségi kapitánya, 7 évig a nemzetközi gyorstávírász munkacsoport vezetője volt, amelynek jelenleg is tagja. 1995 óta nemzetközi bíróként is működik. Nyolc évig a Tolna Megyei Sportszövetségek Szövetségének alelnöke.

Világbajnok címei és egyéb eredményei, a Szekszárdi Rádioklub életben tartása, szerénysége, kitartása teszik érdemessé a díjra.

 

nyugdíjas pedagógus, népművelő

Bognár Cecil 1946-ban, pedagógus családba született Sövényházán. Énekes család révén hamar megismerkedett a zeneszeretettel. Furulyán, citerán, tárogatón játszik, de nem idegen tőle a zongora sem. Már korán megtanulta a munkaszeretetet és az emberséget, mely egész életén és munkásságán végig kísérte és kíséri mind a mai napig.

Középfokú tanulmányait Palánkon végezte, ahol 1965-ben érettségizett. Felsófokú képesítéseit, immár munka mellett szerezte meg, művelődés szervező diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen kapta.

Munkáját tekintve dolgozott a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalatnál és a 11. számú Volán Vállalatnál. A Szakszervezetek Művelődési Házához 1986-ban hívták népművelőnek, aztán a polgári védelemnél, majd a Babits Mihály Művelődési Ház szervezőjeként tevékenykedett. 1992-tól a decsi faluház igazgatójaként folytatta pályáját. Utolsó munkahelye a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium volt, ahol, 2002-től szabadidőszervezőként alkalmazták, s emellett néprajzot, művelődéstörténetet tanított.

Emberszeretete tiszteletet kölcsönöz Bognár Cecilnek. Csupán megjelenése felpezsdíti a levegőt, közösséget, ahol mindjárt programok, tervek szerveződnek a közreműködése segítségével.

Szabadidejében civilszervezeteknél is tevékenykedett, a népi kultúra ápolása szívügye Bognár Cecilnek. A Sárköz egyedülálló kultúrájának igazi szakértője, népi hangszerek ismerője. Kultúraközvetítőként hitvallása - Sebő Ferenc nyomán, szabadon  - „A hagyományt nem őrizni kell, mert nem rab. A hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg. Hagyományaink akkor maradnak meg, ha ott vannak a mindennapjainkban, ha megéljük, tovább visszük őket”.

Ismereteit, tapasztalatait mindig is szívesen adta át a felnövekvő generációnak, visszavezetve őket a népi kultúra eredeti forrásához, megismertetve őket a saját kis környezetük elfeledett értékeihez. Alapító tagja volt a szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórusnak. Az Alisca Borrend lovagja, krónikása, a Magyar Kultúra Lovagja cím méltó tulajdonosa. A Tolna megyei művészetért plakett, a Tolna Megyei Honismereti Egyesület emlékplakett, a Decs Nagyközségért emlékplakett és a Bem-plakett megérdemelt birtokosa.

67 évesen lett nyugdíjas, ami viszont nem hátráltatta a kiállítás megnyitók, koszorúzások, ünnepségek aktív közreműködésében. Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre, vagy Kárpátaljára jár kapcsolatokat építeni, kultúrát közvetíteni. Természetesen otthonát sem feledi, például Szedresen, Tengelicen kiül a faluközpontba a templom mellé, ahol a megszólaltatott tárogató, köré vonzza az embereket. Társasházi szinten sem tétlenkedik. A környezetszépítést virág ültetéssel, szemétszedéssel végzi nem egyszer a környéken lévő hajléktalanokat is bevonva tevékenységébe, hogy aztán ruhával, étellel „fizetve” mutassa meg emberségét. Igazi közösségmozgató ember.

Összefoglalva, mintegy kísérletet téve munkásságának címszavakban történő felsorolására: Volt tanár, népművelő, faluházvezető, rendezvény- és szabadidőszervező. Beszédeket mond, szaval, zenél, énekel, fényképez, határainkon innen és túl; közösségek mozgatója. Lelkesít, buzdít, hagyományokat ápol, magyarságtudatot ébreszt. Szeret szerepelni, szereti, ha mindenki jól érzi magát a társaságában. Bognár Cecil sokrétű talentummal rendelkezik. Ezt a talentumát folyamatos önműveléssel fejlesztette, amit aztán önzetlenül és fáradhatatlanul valamennyiünk életének gazdagítására, szebbé tételére ajánlott fel. Fáradhatatlansága, önzetlen aktivitása még 76 évesen is példát mutat a fiatalabb generációk számára.

 

Micskó Márk
vezetőedző, szakágvezető

Micskó Márk 9 éve tevékenykedik edzőként a női labdarúgásban Szekszárdon. „B” licenszes képesítése van. Egyébként Dunaújvárosban szerzett főiskolai diplomát üzleti - kommunikációs szakon. A városi női futsall csapat megalapítója, szakmai irányítója. Munkája során az NB-ll-ben a feljutást érő második helyre vezette a csapatot, majd ezt követően a Magyar Kupát is elnyerte a lányokkal. A futsall bajnokság legmagasabb osztályában pedig bajnoki második és harmadik helyezést ért el a csapatával. Mindemellett ragyogó tény, hogy az utánpótlás korosztály U-17-es korcsportjában háromszoros bajnokcsapatot épített fel! 2021-ben kezdődött irányításával Szekszárdon a nagypályás női football. Az NB-ll-ből-annak megnyerése után-, azonnal az első osztályba léphetett a csapat, s a jó szakmai munka, és a hölgyek kiváló hozzáállása azt eredményezte, hogy jövőre is az első osztályban szerepelhetnek! Mivel Micskó Márk szívügyének tekinti az utánpótlás korosztályok felkészítését, megszervezését, ezért figyelemre méltóan jó kapcsolatot ápol Szekszárd környéki iskolákkal, sportegyesületekkel. Ennek egyik eredménye, hogy Szekszárdon a női szakágban az MLSZ kiemelt képzőpontot hozott létre. Így jó lehetőségek nyíltak meg a játékosok képzésére, megtartására városunkban. 

Fentiek alapján kiváló szakmai, szervező és pedagógiai munkája teszik érdemessé a "Közjóért" kitüntető díjra.