Hesz Zoltánné Magyar Máltai Szeretettszolgálat szekszárdi csoportjának vezetője

Hesz Zoltánné 2016-ben jelentkezett a Máltai Szeretet Szolgálatnál Szekszárdon, hogy szeretne önkéntes munkával bekapcsolódni a csoport tevékenységébe. Mindenki lehetőséget kap, hogy megismerje az ott folyó munkát és az ott dolgozó embereket. 2017 májusától már tagként tevékenykedett a csoportban. Akkori vezetőjük – Lemle Béláné – halála után vezető nélkül maradtak. A következő évtől Hesz Zoltánné – mint friss nyugdíjas elvállalta ezt a sokrétű, felelősségteljes, de szép munkát.

A csoport fő feladata az idősek, a gyerekeiket egyedül nevelő, a nagycsaládos, a kevés jövedelemből élő embertársaink segítése.

A lakosságtól és pécsi központjuktól, áruházaktól kapott élelemmel, ruházattal, cipőfélével – alkalmanként bútorral – egyéb háztartási cikkekkel való ellátása.

A megyében működő más Máltai csoportokkal együtt részt vesznek egymás rendezvényein.

Hesz Zoltánné kibővítette a támogatási kört a környékbeli falvak különböző szervezeteivel, így rendszeresen ellátják őket is – alkalmanként 10-20-30 zsák ruhaneművel, élelemmel, s amire még szükségük van.

Jó kapcsolatot alakított ki az évek során a városunkban működő más szervezetekkel, csoportokkal – a segítés kölcsönös.

Egy éve városunk egyik idősotthona (Gondviselés Háza Ezüstfenyő Időskorúak Otthona) is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület fennhatósága alá került. A vezetővel, a dolgozókkal és a gondozottakkal rendszeres és jó a kapcsolat. Heti imaórákat is tartanak.

Hesz Zoltánné számára fontos a jó viszony a csoport tagjaival, más szervezetekkel és azokkal, akikért ezt az önkéntes, segítő munkát végzik.

Mindez az ő szervezésének, példamutató hozzáállásának, sok-sok munkájának az eredménye.

 

Pecze István trombitaművész, zenetanár, a Szekszárd BIG BAND alapítója és elnöke

Pecze István a szekszárdi zenei élet meghatározó egyénisége, a zeneiskola trombitatanára, majd évekig igazgatója, illetve a Szekszárd Big Band alapítója.

Pecze István a Zeneakadémista korában kóstolt bele a Big Band műfajba és rögtön beleszeretett ebbe a fajta muzsikába. Játszhatott a Deák Big Bandben, a Stúdió 11-ben és a Magyar Rádió nemzetközi alkotóműhelyeinek big bandjeiben is.

A Pecze család életében kiemelt szerepe van a zenének, hiszen István mindkét gyermeke zenei pályára lépett, Zsófi énekel, vezényel, zongorázik, Balázs pedig, számos budapesti zenekarban trombitaművészként dolgozik, lép fel. Időnként közös produkcióval is megörvendeztetik a zeneszerető közönséget.

1979-ben érkezett a megyeszékhelyre, a zeneiskolában kezdett el tanítani. Tapasztalataira építve még abban az évben megvalósította álmát: létrehozta a Szekszárd Big Bandet. Az új formáció nemcsak újdonságnak számított a maga nemében, hanem némileg eretnekségnek is. Hiszen ez az amerikai zenei stílus akkoriban nem a kívánatos, hanem inkább csak a megtűrt kategóriába tartozott. Azóta a csapat nemzetközi hírnévre tett szert és sok tehetséges zenészt adott nemcsak az országnak, de a világnak is, miközben Magyarország legrégebben folyamatosan működő nagy jazz zenekara. Fontosnak tartják az utánpótlás nevelését, ezért támogatják a Liszt Ferenc Zeneiskola jazz tanszakának tehetséges növendékeit, és játéklehetőséget biztosítanak nekik a Big Bandben is. Idén adták a 42. éves nagykoncertjüket, de a Big Band, mint a város kiemelt művészeti együttese több városi nagyrendezvényen szórakoztatja ingyenes fellépésekkel a közönséget.

A 2005-ben Tolna Megyei Prima-díjjal kitüntetett, kétszeres arany okleveles együttes kétszer nyerte el a Népművelési Intézet nívódíját.  Tomsits Rudolf Szekszárdi jazzmise címen 1990-ben nagyszerű művet írt és ajánlott a csapatnak és a Liszt Ferenc Pedagógus Kórusnak. A CD-n is megjelent, Szekszárdi Mise című kompozíció a szekszárdi ősbemutató után II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor is elhangzott, több tízezernyi hallgatóság előtt a pogányi repülőtéren. Az 1993-as nyugat-európai vendégszereplésen Hollandia, Franciaország és Németország zeneszerető közönsége is megismerkedhetett a művel. A turné legemlékezetesebb előadásai a meppeli katedrálishoz, a strassbourgi székesegyházhoz és az augsburgi dómhoz kötődnek.

 

Dr Bajor Klára bőrgyógyász volt osztályvezető főorvos

1953-ban született Tolnán, ott járt általános iskolába és gimnáziumba is. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1977-ben végezett, jó eredménnyel (cum laude). Már ebben az évben el kezdett dolgozni a szekszárdi kórházban, ahonnan 2018 májusában ment nyugdíjba. 1994 szeptemberében nevezték ki osztályvezető főorvosnak, 24 éven keresztül, nyugalomba vonulásáig az volt.  Nagyon szereti a hívatását. A bőrgyógyászatot rendkívül változatos területnek tartja, főleg, hogy kórházban is dolgozott, ambuláns és magánrendelésen is. Munkájában szerepe volt és van a belgyógyászatnak, de a magánrendelésen kozmetológiával is foglalkozott. Kollégái megbecsülték, nagyon szerette a kollektívát, amit a kórház  Balassa-díjjal is elismert. Férje, dr. Winkler László, szülész-nőgyógyász főorvos. 1984–85-ben, két évig Algériában is dolgoztak a férjével. Megismertek egy teljesen más kultúrát, életmódot és nem mellesleg megtanulták a francia nyelvet az angol meg a német mellé.

Dr. Bajor Klára gyermekkora óta hegedül, tagja a Szekszárdi Kamarazenekarnak.

2018-ban Tormay Károly kitüntető címben részesült

 

A Szekszárdon született Fiáth Szilviát gyermekkorától kezdve mindig kutyák vették körül. Később fiatal felnőttként a saját lehetőségei szerint elkezdett kidobott kutyáknak, macskáknak segíteni. Nem családban él, de van 200 szőrös, négylábú gyermeke, akikért erőn felül igyekszik mindent megtenni az anyagi lehetőségek függvényében.

Állatvédelmi munkáját 25 évvel ezelőtt kezdte meg. 1997 nyarán, Szekszárdon csatlakozott egy szerveződéshez, melynek tagjai azt tűzték ki célul, hogy létrehoznak egy állatvédelmi szervezetet, és megpróbálják megmenteni a szekszárdi gyepmesteri telepre került gazdátlan kutyákat az altatástól. A Herman Ottó Országos Állatvédő Szervezet Tolna megyei szervezeteként kiharcolták, hogy minden nap bejárhassanak a szekszárdi gyepmesteri telepre etetni, gondozni a bekerült kutyákat. Az első három évben az önkéntesek az idejükön túl rengeteget áldoztak a saját jövedelmükből a mentett kutyák élelmezésére és oltására. A gyepmesteri telepen megkezdődött a kutyák örökbe adása, és saját erőből kennelek építése is. Az állatvédők áldozatos munkájának köszönhetően 1997 szeptembere óta nem altatják el a kóbor ebeket Szekszárdon.

Fiáth Szilvia 1998 nyarán megalapította a Tm-i Állat és Természetvédő Alapítványt. Azóta az alapítvány elnökeként és a Szekszárdi Kutyamenhely vezetőjeként küzd a városunkban gazdátlanul maradt kutyákért a hét 6 vagy 7 napján, reggeltől estig. Öt éve nem volt szabadságon, minden idejét a kutyamenhelyen vagy a kutyák ellátásával tölti, mert ezen a területen nincs hétvége, nincsenek ünnepek, az állatokat az év minden napján gondozni kell.

A Szekszárdi kutyamenhely a szükséges hatósági engedélyek megszerzésével 22 éve működik a Bogyiszlói úti területen, ahol az idők folyamán felépítettek 105 kutya kennelt.

Az alapítvány a Szekszárdi Kutyamenhely működtetésével Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata helyett, közhasznú tevékenységként közfeladatot lát el. Az alapítvány a megfigyelési idő lejárata után az ebeket ellátja a szükséges oltásokkal, mikrochipppel, ivartalaníttatja őket, majd új otthont keres számukra.

Az alapítvány célja:

A Szekszárdi Kutyamenhely fenntartása, üzemeltetése. (a városban talált gazdátlan állatok – főleg kutyák – mentése, gondozása és új gazdáknál való elhelyezése.)

Közreműködés az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, az állatvédelmi törvény rendeleteinek betartatása. Közreműködés az országos környezet- és természetvédelmi feladatok ellátásában. Az állattartási kultúra fejlesztése, az állattartóknak az előírások megtartására és a szakmai ismeretek bővítésére való nevelése. Társadalmunknak – elsősorban az ifjúságnak – a természet, különösen az élővilág szeretetére való nevelése.

Kapcsolat a lakossággal:

- Állatbarátok, támogatók, segítők és önkéntesek összefogása (felnőtt nők és férfiak) – 10.000 fő

- Gyermekek, általános és középiskolás diákok (állatvédelmi oktatás és szemléletformálás, önkéntes munka) – 200 fő

- Potenciális örökbe fogadó családok (felnőttek) – évente 350 család

- A megkínzott állatok gazdáinak érdekképviselete, segítségnyújtás, hatósági intézkedések – évente 20-30 eset

Az alapítvány bevételét teljes mértékben az állatok gondozására, állatorvosi kezelésére, ivartalanítására és kennelek, boxok építésére használják fel. A munkák elvégzésében napi szinten öt (3 dolgozó, 2 önkéntes), heti szinten 6-8 ember segédkezik. A pártoló tagok száma meghaladja az 500 főt. Folyamatosan 200-210 kutyáról gondoskodnak a Szekszárdi Kutyamenhelyen. Minden szombaton nyílt napot tartanak, amikor családok és gyerekek látogatnak el az állatotthonba. Ilyenkor a gyerekek megtanulják az állatokkal való helyes bánásmódot. Megismerik az állatok szokásait és viselkedését, megtanulják, hogy az állattartás felelősséggel jár. A nyílt napokon  évente átlagosan 1600 személy keresi fel az állatotthonukat. A menhelyük Facebook oldalán közel 16 ezer barátjuk követi és támogatja a tevékenységüket.

Elismerések: 2001-ben a MÚOSZ Állatvédő Szakosztálya „Az év állatotthona” címet adományozta a szervezetnek. Az alapítvány 2002 óta tagja az RSPCA-nak (Angol Királyi Állatvédő Liga). Kérésükre az alapítvány volt az egyik főszervezője a 2004 februárjában megtartott RSPCA képzésnek, melyen harminc magyar állatvédő szervezet vett részt.

Fiáth Szilvia 2003 nyarán országos népi kezdeményezésen alapuló aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy az országgyűlés bűncselekménynek minősítse az állatkínzást. A kezdeményezést mintegy 400 ezer magyar ember támogatta aláírásával. 2004. március 8-án az Országgyűlés 284 igen szavazattal, 11 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta a Büntető törvénykönyv azon módosítását, amely bűncselekménynek minősítette az állatkínzást. A törvénymódosítás jelentős részben annak az aláírásgyűjtő kampánynak az eredményeként valósult meg, melyet az alapítvány indított a 2003 év nyarán. Ezért a rendkívül eredményes népi kezdeményezésért 2004 októberében a Magyar Állatorvosi Kamara "Az Év Állatvédelmi Díja 2004." elismerést adományozta a szervezetnek.

Fiáth Szilvia kezdeményezésére 2005 januárjában megalakult a Petárda STOP Munkacsoport, melyhez 121 civil szervezet csatlakozott. Részben a törekvéseiknek köszönhetően a kormány a szilveszteri időszakra is betiltotta a petárdák használatát, és javaslatot tett a kiszabható szabálysértési bírság összegének 50-ről 100 ezer forintra emelésére.

2007-ben a szervezetük tízévnyi eredményes munkájáért a Tolna Megyei Közgyűlés „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete 2006” különdíjat adományozta az alapítványnak.

2008 augusztusában a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány három éves szélmalomharcának köszönhetően Dombóváron megszüntették az kutya-róka viadalra szánt rókák  tartását, és az állatviadalnak számító kotorékversenyek szervezését.

2013-ban tevékenységük elismeréseként a Magyar Állat és Természetbarát Szövetségtől megkapták a „Kiváló Állatvédő Szervezet” díjat. 2015-ben az alapítványuk 6 fiatal önkéntessel vehetett részt egy Európai Unió által támogatott 12 napos szakmai képzésen Angliában, ahol jelentős szakmai és gyakorlati tapasztalatot szereztek az állatvédelem területén. 2016-ban Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával folytatott tárgyalások után sikerült elérniük, hogy olyan állattartási rendelet születhessen Szekszárdon, mely a felelős állattartók számára is elfogadható és nem alkotmánysértő. A szervezet 2018-ban a Bayer Hungária Kft. Foresto támogatói szavazásán 1 millió forintot kapott ivartalanításra.

Fiáth Szilvia 2021 szeptemberében elindított egy nagyon sikeres adománygyűjtési projektet, melynek során szigetelt, szendvicspanel kutyaházakra gyűjtöttek adományokat. Az akciót az Önkormányzat Kultúra, Civil szervezetek, Városmarketing Bizottsága is támogatta, amiben több mint ezer magánszemély, illetve néhány cég vett részt. A gyűjtés végén 105 db speciális kutyaházat sikerült vásárolni a gondozott kutyáknak 7,5 millió forint értékben. 2021 decemberében a Kermann Zrt. karácsonyi pályázatán nagyon sok munkával, 1. helyet szerzett az alapítvány, mely 1 millió Ft támogatást jelentett az ebeknek.

Fiáth Szilvia és maroknyi csapata 25 éve működtetik a Szekszárdi Kutyamenhelyet, a tevékenységük során közel 5.000 kutyáról gondoskodtak, mintegy ötszáz cicát mentettek meg, és juttattak gazdához, valamint közel 200 védett madár elhelyezését oldották meg.

Egy időben átlagosan 200-210 kutyáról gondoskodnak a menhelyükön. Évente átlagosan 160-240 új kutyát fogadnak be, és 100-160 védencüknek találnak új otthont.

Csuhaj Tünde iparművész

Csuhaj Tünde tojásdíszítő 1954. július 16-én született Tamásiban, gyermekkorát Bonyhádon töltötte, majd családjával évtizedek óta Szekszárdon él. A Pécsi Művészeti Gimnáziumban érettségizett kerámia szakon, mestere Rétfalvi Sándor szobrászművész volt. Dolgozott a szekszárdi kerámia üzemben, majd bedolgozó volt a Decsi Háziipari Szövetkezetnél, ahol sárközi tojásokat festett.

Ezt követően kísérletezte ki egyéni tojásdíszítő technikáját, a plasztikus maratást, amelyet világszínvonalon művel. 1990-től vesz részt a nagy európai tojáskiállításokon és fesztiválokon, ahol több alkalommal nyert I. díjat. Az első kölni kiállítás után sok meghívást kapott hasonló tojásfesztiválokra, Németországba (Köln, Heidelberg, Dormagen Zons, Drezda), Hollandiába (Noordwijkerhout), Franciaországba (Compiégne), Svájcba (Bem, Nyon), Ausztriába (Traun), Olaszországba (Tortona). Európa nyugati felén nagy hagyományai vannak a húsvét előtt megrendezett tojás kiállításoknak, s ezeken megjelennek a legnagyobb tojásgyűjtők is a sok ezer látogató mellett.

1990-ben készült róla egy portréfilm „Tojáshímző” címmel Ágoston Gábor rendezésében, amelyet a Magyar Televízió több alkalommal vetített. A TolnaTáj TV több alkalommal készített vele riportfilmet, férjével, Szatmári Juhos László szobrászművésszel közösen, és 2021-ben önállóan is. 2005-ben szerepelt a Szekszárdról készült Főtér című műsorban is. 2021. évben az AFP Francia Hírügynökség is készített riportot vele, amely eljutott a Föld szinte minden országába. Munkásságát külföldön talán jobban ismerik és elismerik, mint itthon. Ennek oka egyrészt talán az, hogy itthon nincs olyan hagyománya ennek a tevékenységnek, mint a kiállításokat rendező egyéb európai országokban, másrészt erre a meglehetősen munkaigényes alkotásra nincs potenciális vásárlóközönség, nálunk csak kevés gyűjtő van. Érdemes lenne alkotásaiból egy állandó kiállítást létrehozni.

2010-ben – egyedüli magyarként – meghívást kapott az USA-ban székelő Nemzetközi Tojásdíszítő Egyesületbe. A 2012. évi naptárukba bekerült néhány alkotása is.

Díjai külföldön:

2000      Noordwijkerhout (Hollandia) I. díj

2001      Noordwijkerhout (Hollandia) I. díj

                2003      Compiégne (Franciaország) I. díj

Díjai itthon:

                1983      KISZ Képzőművészeti Ösztöndíj

                2015      Tolna Megyei Művészetért plakett

                2019      Honismereti Emléklap

Csuhaj Tünde egyedülálló tojásdíszítői munkássága Szekszárd jó hírét viszi a világban a nyugati tojáskiállításokon történő részvétellel, a TolnaArt- Tolna Megyei Művészeti Oldalakon, utóbbi időben a közösségi médiában történő megjelenéssel, munkái iparművészeti remekek, amelyek ámulatba ejtik az alkotások nézőit.