269/2023. (X.4.) határozat melléklet
 
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE
GAZDASÁGI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁGÁNAK
ÜGYRENDJE
 
 
 
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 29/2019. (XII.23) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: SZMSZ) 52. § (5) bekezdésének felhatalmazása alapján működésének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg:
 
 
1. A Bizottság szervezete
1. §
 
(1)     A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének állandó bizottsága.
 
(2)     A Bizottság tagjait, és a Bizottság elnökét Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése választja meg.
 
(3)     A Bizottság az elnök javaslatára, saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök távolléte estén annak teljes hatáskörét gyakorolja.
 
(4)     A Bizottság 4 tagból – 4 fő képviselő– áll. A Bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 3. Függelék 2. pontja tartalmazza.
 
 
2. A Bizottság feladat- és hatásköre
2. §
 
(1)     A Bizottság ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a Bizottság számára meghatároz.
 
(2)     A Bizottság a feladat- és hatáskörét az SZMSZ 1. melléklet Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (GVB) alcím határozza meg.
 
3. A Bizottság működése
3. §
 
(1)     A Bizottság éves munkaterv alapján működik, amelynek alapját a Közgyűlés munkaterve képezi.
(2)     A Bizottság éves munkatervét az Önkormányzati és Szervezési Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) vezetője, és az elnök közösen készíti el.
(3)     A munkaterv összeállításához az elnök kikéri a jegyző és a Bizottság tagjainak véleményét.
(4)     A Bizottság éves munkatervét a Közgyűlés munkatervének elfogadását követő 30 napon belül fogadja el. A munkatervben a következő év első ülésének idejét és napirendi pontjait is meg kell határozni.                                    
(5)     A Bizottság működését az Igazgatóság segíti.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               
4. A Bizottság ülésének összehívása
4. §
 
(1)     A Bizottság rendes és rendkívüli ülést tart.
 
(2)     A Bizottság július és augusztus hónap kivételével lehetőség szerint minden szerdán 9 órakor tartja rendes ülését. A Bizottság ezen időponton kívül a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára más időpontban is összehívható- a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok figyelembe vételével-, kivéve, amennyiben az ünnep vagy pihenőnap.
 
(3)     A Bizottság rendes üléseit az elnök – az ülést megelőző öt nappal – hívja össze. A határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.  
 
(4)     A Bizottság rendkívüli ülését az elnök – legkésőbb az ülést megelőzően 24 órával – hívja össze az összehívás okának megjelölésével.
 
(5)     A Bizottság ülését össze kell hívni a polgármester indítványára, a törvényességi véleményezéssel ellátott indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül és előterjesztését napirendre kell tűzni.
 
(6)     A Bizottság ülésének meghívóját az elnök állítja össze. A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az egyes napirendi pontokra szóló javaslatokat és azok előterjesztőit, előadóit,
c) az egyes napirendi pontok zárt ülés keretében történő tárgyalását, vagy az arra szóló javaslatot.
 
(7)     A Bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt, és az ülésre meg kell hívni:
a) a polgármestert, alpolgármester(eke)t,
b) a jegyzőt, aljegyző(ke)t,
c) a Polgármesteri Hivatal igazgatóságvezetőit, a főépítészt;
d) a tanácsnokot,
e)  az állandó bizottságok elnökeit;
g) az elnök által meghívni kívánt, az előterjesztés által érintett személyeket.
A Bizottság ülésén a települési önkormányzati képviselő, illetve települési nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vehet részt.
 
(8)     A Bizottsági ülések meghívójának, valamint a meghívóban szereplő napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseknek a Bizottság tagjai részére történő kiküldéséről az Igazgatóság gondoskodik. A meghívót az elnök és az Igazgatóság vezetője a kiküldést megelőzően személyesen vagy elektronikusan egyezteti.
 
(9)     A bizottsági ülésekre szóló meghívó és a meghívóban szereplő napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések kiküldése elektronikus úton – Szekszárd Megyei Jogú Város honlapján történő közzététellel – történik. Az Igazgatóság elektronikus üzenetet küld a bizottsági tagok részére a bizottsági ülés időpontjáról, az előterjesztések honlapról való letölthetőségéről, valamint zárt ülés esetén a letöltéshez tartozó jelszóról.
 
 
5. A Bizottság ülései
5. §
 
(1)     A Bizottság ülései nyilvánosak.
 
(2)     A Bizottság zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
        
(3)     A Bizottság zárt ülést tart továbbá az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Az érintett a zárt ülés tartását a 2. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével kérheti.
 
(4)     A Bizottság zárt ülést rendelhet el az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértene.
 
(5)     A zárt ülésen részt vehet:
a)      a Bizottság tagja,
b)      a polgármester, és az alpolgármester(ek),
c)      a jegyző,
d)      aljegyzők,
e)      bármely képviselő,
f)       nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor, valamint
g)      meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    
6. Határozatképesség, bizottsági ülésekről való távolmaradás
6. §
 
(1)     A Bizottság határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a Bizottság ülését a legrövidebb időn belül ismételten össze kell hívni. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
 
(2)     A Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása akkor áll fenn, ha az érintett személyek a jogaikat vagy kötelezettségeiket- az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából- szükséges időpontban gyakorolni nem tudják.
 
(3)     Az ülésről való távolmaradást a Bizottság tagja legkésőbb az ülést megelőző két órán belül köteles jelezni az elnöknek vagy az Igazgatóság vezetőjének. Amennyiben a Bizottság tagja hiányzásának mértéke meghaladja egy évben a bizottsági ülések felét, a Bizottság határozattal kezdeményezheti a Közgyűlésnél a bizottsági tag visszahívását, illetve megbízatásának megszüntetését.
 
 
7. A személyes érintettség
7. §
 
(1)     A Bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
 
(2)     A Bizottság tagja köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett bizottsági tag kezdeményezésére, vagy bármely bizottsági tag javaslatára a Bizottság minősített többséggel dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
 
(3)     Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a bizottsági tag vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján közgyűlési vagy bizottsági döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt
a) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának szerzésében,
b) önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében,
c) a Közgyűlés vagy a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
 
(4)     A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.
 
 
8. A döntéshozatal
8. §
 
(1)     A Bizottság döntéseit általában nyílt szavazással, a jelenlévő bizottsági tagok több mint a felének igen szavazatával (egyszerű többség) hozza.
(2)     A megválasztott bizottsági tagok több mint a felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az SZMSZ-ben rögzített esetekben.
 
(3)     A szavazás nyílt vagy titkos. A Bizottság bármely tagja javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti és titkos szavazásra az SZMSZ közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
 
(4)     A határozati javaslatot a Bizottság elnöke teszi fel szavazásra, amelyre a Bizottság tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
 
 
9. Határozathozatal
9. §
 
(1)     A Bizottság döntéseit határozattal hozza.
(2)     A Bizottság határozatainak jelölése:
      Teljes megjelölés: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságának …/20... (hó,nap) határozata a …… ról/ről
(3)     A Bizottság határozata tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A határozat végrehajtásáért felelősek lehetnek:
a) a polgármester;
b) a Bizottság elnöke;
c) a jegyző;
d) az igazgatóság vezető, főépítész;
e) az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője,
 
(4)     A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, név szerinti szavazás elrendelése esetén a Bizottság számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.
 
 
10. A Bizottság elé kerülő előterjesztések tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok
10. §
 
(1)     A Bizottság elé kerülhetnek:
a) a Bizottság szakterületét érintő közgyűlési előterjesztések véleményezése,
b) az SZMSZ 1. melléklet Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (GVB) alcím 1. pontjában meghatározott témájú előterjesztések.
(2)     A Bizottság elé kerülő előterjesztések törvényességi szempontú véleményezéséről a jegyző vagy az általa kijelölt személy(ek) gondoskodnak.
(3)     A Bizottság az elnök által meghatározottak szerint napirendjére tűzi a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyet az Igazgatóság készít elő.
(4)     A Bizottság a Közgyűlés rendes ülésein beszámol a Közgyűlésnek az átruházott hatáskörben hozott határozatokról, amelyet az Igazgatóság készít elő.
(5)     Az elnök nevében benyújtott előterjesztések az elnök jóváhagyását követően kerülnek kiküldésre. A bizottsághoz címzett kérelmeket az Igazgatóság vezetője elektronikusan megküldi az elnöknek.
 
11. Együttes bizottsági ülésre vonatkozó szabályok
11. §
 
(1)     A Bizottság elnöke kezdeményezheti, a Közgyűlés pedig elrendelheti más bizottsággal együttes ülés tartását.
(2)     Az együttes ülést az ülés összehívását kezdeményező elnök vezeti le. Amennyiben az együttes ülés összehívását a Közgyűlés rendeli el, úgy a közgyűlési határozatban megjelölt bizottsági elnök vezeti le az ülést.
(3)     Az együttes ülésen a határozati javaslatot az ülést levezető elnök teszi fel szavazásra. Az elnök a szavazás eredményét az együttes ülésen részt vevő Bizottságok esetén külön-külön számolja össze, és állapítja meg. A Bizottságok az elfogadott döntésről külön-külön számozott határozatot hoznak.
(4)     Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyző mellett az adott Bizottságok elnökei, és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
 
  
12. A Bizottság ülésének jegyzőkönyve
12. §
 
(1)     A Bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a Bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(2)     A Bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvet az Igazgatóság 1 példányban készít el, és benyújtja azt törvényességi ellenőrzés céljából a jegyzőnek ellenjegyzésre. A Bizottság jegyzőkönyvét az elnöke és egy tagja, valamint a jegyző és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az Igazgatóság a jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Tolna Vármegyei Kormányhivatalnak.
 
13. A Közlekedési Tanács, mint szakmai tanácsadó testület
13. §
 
(1)     A Bizottság a 36/2020. (I.20.) határozatával létrehozta a Közlekedési Tanácsot, amely szakmai tanácsadó testületként segíti a Bizottság döntéseinek meghozatalát a közlekedési, parkolási, közbiztonsági tárgyú ügyek esetében. A közlekedési Tanács tagjainak névsorát jelen Ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.
 
(2)     A Közlekedési Tanács a közlekedési, parkolási szakmai kérdésekkel kapcsolatban díjazás nélkül foglal állást, amennyiben ezzel a Bizottság megbízza.
 
(3)     A Közlekedési Tanács ülését a Közlekedési Tanács elnöke vezeti.
 
(4)     A Közlekedési Tanács ülésére szóló meghívó és a meghívóban szereplő napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések kiküldése elektronikus úton történik, amelyről a Városfejlesztési-és Üzemeltetési Igazgatóság gondoskodik.
  
14. Záró rendelkezések
14. §
 
(1)     Jelen Ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint az SZMSZ rendelkezéseit kell alkalmazni.
 
(2)     Jelen Ügyrend 2023. október 5. napján lép hatályba. Jelen Ügyrend hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 65/2022. (IV.26.) számú határozattal elfogadott Ügyrend.
 
(3)     Jelen Ügyrendet Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 269/2023. (X.4.) GVB határozatával fogadta el.
 
Szekszárd, 2023. október 5.
 
 Bomba Gábor
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése
Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságának elnöke
 
 
 
1. melléklet
 
A Közlekedési Tanács tagjainak névsora
 
1.      Csapláros László Károly elnök – A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság által delegált tag
2.      Gulyás Róbert tag- A Szociális, Egészségügyi, Környezeti és Fenntarthatósági Bizottság által delegált tag
3.      Ladányi Roland tag- A Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. által delegált tag
4.      Szabácsi Szabolcs- A Városi Rendőrkapitányság által delegált tag
5.      Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési és Üzemeltetési Igazgatóságának mindenkori vezetője
 
 
 
 
 
2. melléklet
 
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
 
„(2) A képviselő-testület:
a.)    zárt  ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b.)    zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c.)    zárt ülés rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. „
 
N Y I L A T K O Z A T
 
Alulírott ................................................................................................................... (név)
............................................................................................................(lakcím) alatti lakos
 
kérem
 
hogy Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága
a.) a személyemet érintő
 
...........................................................................................................................................
 
b.) az üzleti érdekeimet érintő
 
…………………………………………………………………………………………...
 
ügyet nyilvános/zárt ülésen tárgyalja.
 
Fenti nyilatkozatomat a nyilvános és a zárt ülés fogalmi meghatározásának ismeretében tettem meg.
 
S z e k s z á r d, 20..,. ........................hó ....... nap
 
                                                                                                                             ....................................................
                                                                                                                                                      aláírás
 
Kérjük szíveskedjen a fenti nyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Szervezési Igazgatóság Önkormányzati Osztályához mielőbb visszajuttatni.