Menu

Közjóért kitüntető cím

2020

 

Bacs Józsefné

Bacs Józsefné már a családja negyedik generációs képviselője, aki Szekszárdon él és dolgozik. Munkahelyei a Szekszárdi Nyomda, az Úttörőház, a Lakáskarbantartó Szövetkezet, a Gyógypedagógiai Intézet (szakoktató Paradicsompuszta) és a Szent László Szakképző Intézet voltak. Tíz évig egyéni vállalkozóként (kereskedő) dolgozott, majd 2013-tól nyugdíjas. Iskolás korától kezdve, mindig tevékenyen részt vállalt az iskoláját, munkahelyét, szűkebb-tágabb szekszárdi környezetét építő-szépítő társadalmi munkákban, közösségi összefogásban. Munkaidején és feladatkörein kívül is sokat foglalkozott a gyerekek, fiatalok nevelésével, tanításával a szakköri foglalkozásokon. Pártfogó csoportvezetője volt börtönviselt munkásoknak. A családjától elvéve időt áldozott az elesett, fogyatékos - gyakran szülő nélküli - gyerekekkel való foglalkozásra, megsegítésükre. Rendszeresen szervezett részükre gyűjtéseket.

Számos helybeli szervezetet, rendezvényt is támogat anyagilag. Legutóbb (2019) egy festménye árverésén kapott összeggel támogatott egy súlyos balesetet szenvedett fiatal fotóst. Rendszeresen adományoz a Szekszárdi Református Gyülekezet jótékonysági akcióin. Figyelmet fordít a nyugdíjas korosztályra is. Minden segítséget megadva az időseknek rendszeresen szervez kulturális programokat a részükre.

Bacs Józsefné 2005-ben, ötven évesen kezdett a festészettel foglalkozni. A sok közös festés és számos alkotótáboros beszélgetés során szembesült azzal, hogy az amatőr művészeknek alig van lehetőségük az alkotásaik bemutatására. 2010-ben az Ady Endre Szakképző Iskola vezetőségének engedélyével megkezdte a kiállítások rendezését a „Porta Galériában”. Eleinte az intézmény ügyes kezű dolgozói, kreatív tanárai és a diákok kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Fotósok, gyöngyfűzők, ékszerkészítők, fafaragók, hímzők, textilmunkák készítőit ismerhette meg a galérián naponta többször közlekedő diákság és az iskola dolgozói. Az iparitanulók mesterremekei és a diákok készítette fotók is itt lettek kiállítva. A Népújságban megjelentetett hirdetések pedig az „utca emberét” is behozták és egyre többen vettek részt a műsoros megnyitókon.

2013-ban a Porta Galéria, „Székely Galériává” nemesült. Ennek a galériának lett a rendszeres és önzetlen gondozója. Havonta más-más amatőr alkotónak rendezett, rendez, szervez kiállítást, megadva az első bemutatkozás lehetőségét is.  2019 végéig a közel száz alkalom során a képzőművészet, a kézművesség szinte minden ágát képviselő egyéni és csoportos kiállítások kaptak teret. De láthatók voltak különleges hobbik tárgyai és gyűjtemények is. Jól működik a galéria, ezt az is mutatja, hogy az amatőrök mellett a végzett művészek is szívesen fogadták Bacs Józsefné felkérését egy-egy kiállításra. (többek közt Cs. Vasvári Ibolya, Decsi Kiss János) A megnyitásra felkért személyek nívós és közérthető méltatásai egyre több érdeklődőt vonzottak az iskola falai közé.

A megnyitók lehetőséget és alkalmat adtak, adnak az irodalom és a zene művelőinek is. Az iskola diákjai mellett a szekszárdi dolgozó vagy nyugdíjas műkedvelők is bemutatkozhatnak. Az, hogy mára ez a galéria a szekszárdi és a megyében tevékenykedő számos alkotónak bemutatkozó tere  lett, az Bacs Józsefné önzetlen, kitartó és alázatos munkálkodásának köszönhető, aki saját anyagi javaiból fedezi a kiállítások rendezésének költségeit és megtisztel minden kiállítót és szereplőt valami figyelmességgel.

 

Balogh Jenő
festőművész
 
  
Balogh Jenő Szekszárdon született.
Évtizedek óta dolgozik festőművészként. Képeit a „Mentsük meg Földünket” és a „Planetáris tudat” gondolatával festi azzal a céllal, hogy az emberek tanuljanak meg a Földön békességben élni és a Föld energia készletét ésszerűen felhasználni.
Több nemzetközi művészeti táraság tagja.
Egyéni és kollektív kiállításainak színhelye volt Szekszárd, Budapest, Tolna, külföldön többek közt Rio de Janeiro, Santiago de Chile, Montevideo, Újdelhi, Athén (itt a II. Kulturális Olimpián bronzérmet kapott).
Elsősorban jótékony célú kiállításaival a világ sok részére eljutott, szülővárosa hírnevét öregbítette.
Javaslatára és tíz éves szívós munkája eredményeként a Magyar Parlament 2011. május 23-án megszavazta, az ENSZ Közgyűlése 2012. december 17-én elfogadta a Jótékonyság Világnapjának Kalkuttai Teréz anya halálának napját.
Alkotásait rendszeresen ajánlja fel jótékony célokra (Szent János és Pál Kápolna restaurálása ...) Udvarában kápolnát épített a Mária útvonal zarándokai pihenőjéhez.
A Magyar Madártani – és Természetvédelmi Egyesület Szekszárdi Helyi Csoportjában is aktív önkéntesként segíti a beteg, sérült madarakat.

 

Horváth Erika
intézményvezető (Szekszárdi 2. Számú Óvoda-Bölcsőde és Egységes Óvoda-Bölcsőde)
 
Általános és középiskoláit Szekszárdon végezte, 1979-ben érettségizett a Garay János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában.
Ezt követően a szekszárdi Kadarka utcai óvodában kezdte meg munkáját óvónőként, ahol már a következő évtől, 1980-tól szakmai munkaközösség-vezetőként működött. Ebben az óvodában, illetve 1990-től az újvárosi óvodában dolgozott óvodapedagógusként (az utóbbi helyen két éven át gyermekvédelmi felelős is volt). 1985-ben oklevelet szerzett a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben, majd 1992-ben óvodavezető-helyettes lett.
1993-tól a Szekszárdi 2. Számú Óvoda vezetője. Vezetőként is hű maradt két munkahelyéhez, hiszen az akkori 2. Számú Óvodához tartoztak a Mérey utcai, a Kadarka utcai és a Rákóczi utcai óvodaépületek is.
Munkásságának megbecsülését, a feladatra való rátermettségét az is jelzi, hogy ettől az időponttól (ötéves ciklusokban) újra és újra elnyerte az intézményvezetői megbízást.
Horváth Erika pályafutása kezdetétől aktívan vesz részt különböző továbbképzéseken, igyekszik szélesíteni látókörét. Ilyen módon szerzett a gyakorlatban is hasznosítható szakmai tudást többek között az óvodai gyermekvédelemről, dyslexia prevencióról, gyógypedagógiai alapismeretekről, a báb- és drámajáték módszertanáról, Gordon-pedagógiáról.
Sokrétű tudásvágyát tükrözi az is, hogy üzletvezetői végzettséget szerzett a KISOSZ-nál, tanult vállalkozásszervezési alapismereteket, megismerkedett a tranzakcióanalízis gyakorlati alkalmazásával, alapfokú számítógép-kezelői, konfliktuskezelési tréner és EU-s pályázati projektmenedzsment továbbképzéseken vett részt.
Mint intézményvezető már 1999-ben szükségesnek tartotta, hogy közoktatás-vezetői szakvizsgát tehessen, s oklevelét 2001-ben meg is kapta.
2007-ben jelentős szerepet vállalt abban, hogy Szekszárd város igényeinek megfelelően létrejöjjön a 2. Számú Óvoda bölcsődei csoportja.
Lelkes és odaadó munkájának köszönhető, hogy a Medinával közös intézményfenntartás ugyanettől az évtől megvalósulhatott, majd pedig 2013. július 1-től Szedres csatlakozott a közös óvodafenntartáshoz, s a tagintézményi kör bővülhetett. Az eltelt években Medinán, az óvodán belül családi napközis csoport indult, s ugyanez – a szülői igényeket követve – történt meg Szekszárdon is.   Szakmai tudását, hozzáértését és személyét egyaránt nagyra értékelik az általa vezetett intézmény dolgozói és a szolgáltatásokat igénybe vevő gyermekek szülei is.
Szakmai elkötelezettsége egyéb módon is megnyilvánult. 1998 és 2007 között a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ szaktanácsadója, 2006-ban a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar gyakorlatiképzés-vezetője, 2003-tól az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózat Egyesület régióvezetője, 2008 - 2010 között a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója (integrált pedagógiai program megvalósítása szakterületen).
Az intézmény és a város civil kezdeményezéseit is támogatja, szívesen vállal aktív, segítő szerepet azokban a folyamatokban, melyek az általa vezetett közösség, illetve Szekszárd város épülését szolgálják. Így lett például 2010-2015 között a „Mentőöv” mozgalom koordinátora a civil bűnmegelőzés területén, majd 2014-től a Szekszárdi Mentálhigiénés Műhely alelnöke. 
2015-től a dajkaképzésben is szakoktatói feladatokat vállal.
1987-ben miniszteri dicséretben részesült, 2006-ban az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesületétől díszoklevelet kapott, 2010-ben pedig Roma nívódíjjal ismerték el munkásságát.
 
Kindl Gábor
filmes szakember, forgatókönyvíró, rendező, producer
 
A szórakoztató iparban, a tévézés, a filmezés világában ismert Kindl Gábor neve.
Szekszárdon született, édesanyja felvidéki, édesapja sváb származású, felesége bukovinai székely.
Kezdetben foglalkozott diszkózással, majd a televíziózással. Főszerkesztője volt a szekszárdi, majd a bonyhádi tv-nek. Nevéhez kötődik a POP TV megalapítása, majd egy online média a Pixel TV elindítása. Vezéregyénisége a szekszárdi filmforgatásnak. Az első itt gyártott játékfilm, az Obsitos szövegírója és producere.
A kilencvenes évektől többször járt az Amerikai Egyesült Államokban és annak ellenére, hogy Los Angelesben lett volna munkahelye a filmes szakmában, inkább Magyarországot, Szekszárdot választotta, itthon maradt…
Dolgozott a Gelka cégnél. Akkor már gitározott, zenekarban is játszott, volt erősítője. Ennek köszönhetően hívták meg először Őcsényben lemezlovasnak. Ezt követően a megye szinte minden településén megfordult. Közben a rendezvényszervezésbe is belekóstolt. Domboriban több fesztivált szervezett. 2011-2015 között a Pécsi Tudományegyetem IGYFK-n volt egyetemi oktató.
Hatvan évesen, mint ötletgazda, mint producer igen tevékeny életet él. 
 
Ahogy személyisége, úgy filmjei is a Kárpát – medencei magyarsághoz kötődnek. Filmjeinek középpontjában leggyakrabban a szekszárdi emberek alkotta közösségek ereje jelenik meg.
 
Elismerései:
2008                Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága - A VÉRADÓ MOZGALOMÉRT
                          kitüntetés (A Forgass az életért! világjátékért)
2014                Roma NÍVÓDÍJ Szekszárd, a cigánykultúra népszerűsítéséért
2018                A TOLNA MEGYEI MŰVÉSZETÉRT díj a megyei kultúra népszerűsítéséért és az
                          Obsitos közösségi játékfilm forgatókönyvéért
2020                DÍSZPOLGÁRI CÍMET adományozott a felvidéki Tomasov (Fél) település a
                          „Hazaszólít a harangszó” című dokumentumfilmjéért.
 
 
Péri Gábor
Péri és Társa Kft. ügyvezetője, okleveles építőmérnök, statikus, tervező
 
A Péri és Társa Kft 1996. április 1-én jött létre.
Az ügyvezető, Péri Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, a szerkezetépítő szakon végzett 1992-ben, mint okleveles építőmérnök. 1995-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának szakmérnöki képzését végezte el egy négy féléves kurzus keretében. Ezután pedig a Menyhárd Alapítvány mesterkurzusán szerzett oklevelet.
A Péri és Társa Kft. és az Alisca Bau Zrt. munkatársai végezték a 2019. október 9-én gázrobbanásban megsérült Szekszárd, Herman Ottó utcai társasház szerkezetének statikai megerősítését. Kitalálták, illetve megvalósították azt az építőiparban eddig nem alkalmazott, teljesen új technológiát, műszaki megoldást, melynek köszönhetően megmenthetővé vált a Herman Ottó utca 3. szám alatt álló társasház. A munkálatokról egy 30 perces kisfilm is készült, amit szeretnének a műszaki felsőoktatás rendelkezésére bocsájtani, hogy az összegyűlt szakmai tapasztalatot átadhassák a jövő mérnökei számára.
 
 
 
Sólyomvári Nándor
férfi kosárlabda szakosztályvezető
 
Sólyomvári Nándor Szekszárdon született. Iskolai tanulmányait is itt végezte, a Garay Gimnáziumban érettségizett. Diákévei alatt a jó tanulmányi eredmény mellett, a torna és kosárlabda sportban jeleskedett.
Érettségi után a BME hallgatója lett, s 1977-ben rendszerszervező mérnöki diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt a MAFC-ban kosárlabdázott.
Hazatérve a szekszárdi Húsipari Vállalatnál helyezkedett el, ez volt az első munkahelye, s itt dolgozott nyugdíjazásáig.
A munka és a család mellett kortársaiból és barátaiból álló férfi kosárlabda csapatot szervezett, jelentős időt és energiát fordítva annak létrehozására, erősítésére, kezdetben játékos-edzőként irányítva azt, majd pedig szakosztályvezetőként végezte a nem kevés teendőket a csapat körül.
Hosszas és kitartó tevékenységének köszönhetően a város férfi csapata kétszer is jogot szerzett az NB-I/B csoportos bajnokságban való szereplésre.
1992-től Férfi Kosárlabda Sportegyesület néven működött tovább az egyesület, amelyben a szakosztály elnökeként dolgozott munkája mellett. Gondoskodott arról is, hogy a versenyszintből kiöregedett játékosok az egyesület kötelékében maradjanak, s rendszeres, színvonalas szervezés keretein belül „senior” kategóriában versenyezhessenek tovább. Megszervezte és rendszeressé tette számukra a Dél-Dunántúli Városok Tornáját.
A sportágban végzett munkáját a maximalizmus és a lokálpatriotizmus egyaránt jellemezte. Ezen motivációk mellett dolgozott hosszú éveken át, s a nehezebb időkben is ez vezérelte őt.
Így az is természetes volt, hogy 1992-től az utánpótlást jelentő fiatalokat is sikeresen építette be a szakosztály korcsoportjaiba. Nem csak a számuk növekedett a szakosztályban, hanem a szélesebb körben végzett képzésük is eredményesnek bizonyult.
Kitartó és jól szervezett, folyamatos munkával edzői stábot is sikerült kialakítania, s az utánpótlás bázis szélesítése révén öt korosztályban edzhettek, versenyezhettek szekszárdi fiatalok, régiós és országos szinten.
Mindez azt jelentette Sólyomvári Nándor számára, hogy még többet, még nagyobb energiákat mozgósítva vezesse a szakosztályt.
Négy évvel ezelőtt sikeresen szervezte meg az együttműködést a PTE gyakorló iskolájával, ahol kosárlabda osztály működése indulhatott meg.
A város kosárlabda életének más területein is feltűnt önzetlen, hozzáértő segítségével. Részt vett a Street-ball versenyek szervezésében, a városi kosárlabda bajnokság lebonyolításában, s a Drazsen Petrovics emléktornák megvalósításában.
Több mint négy évtizeden átívelő, nagy alázattal és szeretettel végzett tevékenységével, mély humánumával tiszteletet vívott ki önmaga számára, s mindez a szekszárdi sportélet ikonikus alakjává tette.