Közjóért kitüntető cím

2008

 

 

Bacsmai László plébános:    

Bacsmai László 1965. december 29-én született Sellyén. Győrben végezte a szemináriumot. 1991. június 15-én szentelték pappá. Felszentelése után a Tolna megyei Paksra helyezte a püspök káplánnak. 1993-ban a következő szolgálati helye Szekszárd. Farkas Béla plébános mellett egy évig káplán. Már ekkor megmutatta később kiteljesedő erősségét, az érzékenységet az emberek problémái iránt. Szekszárdon ekkor főképpen a fiatal közösségek szervezése, segítése volt a fő feladata. A később egyre erősödő fiatal közösségek az ő idejében indultak el. Mivel anyanyelvi szinten beszél horvátul, a püspök 1994-ben Felsőszentmártonba nevezi ki plébánosnak. A horvát határ közelében fekvő községek anyanyelvi kultúrájának ápolásában nagy szerepe volt. Munkásságát az egész egyházmegyében elismerték. Ennek is volt köszönhető, hogy 2003-ban Szekszárdra, az egyházmegye Pécs utáni legnagyobb közösségének plébánosává nevezték ki. Azóta itt tevékenykedik. A szekszárdi plébániához tartozik még Őcsény és Decs is, így lehetősége volt az ottani közösségi élet szervezésében is tevékenykedni. Munkássága nagyon sokrétű és eredményes volt az elmúlt öt évben. Folytatta káplán korában megkezdett tevékenységét, az ifjúság szervezését, nevelését, összefogását. Közvetlen, őszinte természete, kedves humora közel hozta és segítette céljai továbbadásában.

Bacsmai László hamar megértette, hogy a családok, a házasságok segítése nagyon sok társadalmi probléma megoldásában létfontosságú. Ezért nagy szerepe van a jegyesoktatás egyedi módjának kialakításában, ahol a fiatalok a hit kérdései mellett előadást hallhatnak a gyermekneveléstől a fogamzásgátláson keresztül a házastársi kapcsolat szinte minden területéről, és ahol ők maguk is hangot adhatnak elképzeléseikről, választ kaphatnak kérdéseikre. Ennek híre már messze túljutott városunk határain. Az ország több részéről érdeklődnek a módszerről, és a megye több településéről járnak ide házasulandók az előkészítésre. Ugyanez a segítő szándék vezette el a Házas Hétvégés lelkiségbe. Megértette, hogy a családok belső harmóniájának kialakulása a jól működő házasság függvénye. Három évig a Házas Hétvége dél-dunántúli tartományának papja volt, amihez Tolna, Baranya és Somogy megye tartozott. Jelenleg a Szekszárdi Régió papja. Ebben a minőségében megyénk teljes területén tevékenykedik, hiszen a mozgalom nagy gócpontjai – Szekszárd és vonzáskörzete mellett – Simontornya, Dunaföldvár, Tamási, és az utóbbi években már Bonyhád, valamit Bátaszék is ide tartozik. Sokat tesz a legkisebbek hitbéli és erkölcsi nevelésében is. Vezeti a katolikus iskola és óvoda ilyen irányú oktatását. Táborokat szervez és vezet fiataloknak. Részt vesz Szekszárd város és a környező települések közéletében. Plébánosi feladatai mellett 2002 óta szentszéki jogvédő, ahol feladata a házasságokkal kapcsolatos problémák megoldásának segítése.

Bacsmai László szolgálata kiváló példa arra, hogy az egyház nem elszigetelt, katakombába zárt ősi relikvia, hanem nyitott, élő, a társadalom kisebb és nagyobb közösségeinek építésében jelentős szerepet felvállaló közösség. 

 

Dr. Garay Zoltánné gyógypedagógus:       

1950-ben született Adorjáson. Pécsi középiskolai tanulmányainak befejezése után a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanult oligofrén és szurdo pedagógiát, illetve végzett logopédusként. Rövid komlói tartózkodás után 1975-től a Szivárvány Iskola elődjének tekinthető és a Garay János Általános Iskolában működő Speciális Általános Iskolában dolgozott gyógypedagógusként, ahol több évig Vöröskeresztes szakkörvezető, 6 évig gyermekvédelmi felelősi, 14 évig szakmai munkaközösség-vezetői, illetve 30 évig szakszervezeti titkári szerepet is betöltött. A 80-as évektől kezdődően az Áthelyező Bizottságban gyógypedagógiai szakértőként dolgozott és alapító tagja, titkára, majd elnöke lett a Tolna Megyei Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ). 20 éve rendszeren balatoni táborokat szervez és vezet a megyében élő értelmi fogyatékosok számára, 12 éve kuratóriumi tagja a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítványnak, valamint 5 éve alelnöke a Fogyatékosok Tolna Megyei Sportszövetségének. 1980 óta folyamatosan részt vesz a fogyatékos emberek és családjaik mindennapi életvezetésének segítésében a mentális gondozás, szabadidős tevékenységek szervezése, szakmaszerzési lehetőségek és a munkahelykeresés terén. Rendszeres kapcsolatot ápol a munkáltatókkal, intézményekkel, ahol képviseli az értelmileg sérült emberek érdekeit az –őket megillető – egészségügyi és szociális juttatásokhoz való hozzájutásuk terén. Emellett nagy hangsúlyt fektet a bennük rejlő értékek kibányászására, megmutatására és elfogadtatásásra. Közel 40 éve segíti önbizalmuk erősítését, személyiségük fejlesztését és életminőségük javítását –Velük és Értük! Fő szervezője az évente rendszeresen visszatérő országos rendezvényeknek, melyek célja az esélyegyenlőség biztosítása, hogy megkülönböztetés nélkül éljenek egymás mellett a fogyatékkal élők és az ép emberek. Hosszú évek óta jó kapcsolatot ápol a hasonló profilú segítő civil szervezetekkel, részt vesz Szekszárd közéletében, valamint aktív szervezője a fogyatékkal élők sportversenyeinek és mozgásélmény foglalkozásainak is. Mindezen tevékenységét önzetlenül, személyes hitvallása alapján az együttműködés, az összetartozás és a szeretet egységére építve teszi. Az esélyegyenlőségért végzett évtizedes, hiánypótló, önzetlen és kitartó munkájáért, az értelmi fogyatékosok és családjaik mindennapjainak megkönnyítéséért és a társadalomba való beilleszkedésük, aktív részvételük elősegítésében tett fáradhatatlan és humánus szolgálatának elismeréseként.

 

Gaál László táncoktató, koreográfus:

1962-ben Alsónyéken született. Mórágyon járt általános iskolában, ahol az akkoriban megalakult mórágyi, majd később Völgység Népe Táncegyüttesnek tagjává, majd az utánpótláscsoport oktatójává vált. A német táncoktatói vizsgát Pécset szerezte meg. 1989. november 1-én alakult meg a Dienes Valéria Általános Iskola 4-5. osztályos tanulóiból az Ifjú Szív Magyarországi Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes. Gaál László kitartó és eredményes munkájának köszönhetően az együttes repertoárja folyamatosan bővült és többször minősült eredményesen magyar és nemzetközi zsűri előtt. Az évek során egyre több magyar és külföldi fellépés következett, melyek mellett az együttes karitatív tevékenységre is egyre nagyobb szerephez jutott. Az Ifjú Szív tánccsoport minden évben felajánlja születésnapi műsorát más szervezet részére. Ilyenek voltak a Tolna Megyei Mozgássérültek, a Siketek és Nagyothallók illetve a Vakok és Gyengénlátok Egyesülete, akik ezzel fénymásoló és lapolvasó géphez jutottak. A cukorbeteg gyerekek ajándékcsomagokat, a dislexyások szintén fénymásoló gépet kaptak. Leányváron egy 10 éves kislány sikeres agyműtétéhez járultak hozzá, de segítséget nyújtottak a paraolimpikonok felkészüléséhez is. A Szivárvány Általános Iskola könyvtárhoz jutásában és az V. sz Általános Iskola két alapítványának anyagi támogatásában is közreműködtek. A Clark Ádám Folttillát új csónakmotorhoz juttatták, a tokaji árvízkárosultak részére ruhaneműt szállítottak és ugyanilyen ok miatt gyűjtöttek ruhákat és csomagokat Szolnokra, Tarpára és Sárbogárdra is. Nem felejtkeznek el a rászorulókról  és nagycsaládosokról sem, akiknek minden évben ruhaneműt gyűjtenek, Mikulásra ajándékcsomagokat készítenek, szilveszterkor pedig a hajléktalanoknak kedveskednek meleg ebéddel, gyümölccsel. Gaál László tudásából, ismereteiből nem csak az együttes részesül, hiszen számos iskolában tanítja a magyarországi németek hagyományait, kultúráját, többek között a Babits, a Dienes és az V. iskolában, de oktat a Gyönki gimnáziumban és Medinán is. A Táltos Tehetségkutató Általános Iskola és Szakközépiskola Szekszárdi Tagozatán a szellemileg sérülteknek társastáncot oktat. A gyermekeket a természet szeretetére tanítja, csoportjaival tisztítják és takarítják a várost. Vízitúrákat szervez, törekszik az egészséges életmód megismertetésére és harcol a fiatalkori drog- és alkoholfogyasztás ellen. A magyarországi német nemzetiségi kultúra megismertetéséért, hagyományőrző és táncoktatói tevékenységéért, a fáradhatatlan és önzetlen karitatív cselekedeteiért, illetve a természet védelmére és az egészséges életmód fontosságára irányuló, figyelemfelkeltő oktatói-nevelői munkájának elismeréseként.

 

Mészáros Pál:

1948-ban született Szekszárdon. Mezőgazdasági szakmérnök és borász. A Palánki Mezőgazdasági Technikumban érettségizett, majd a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki, ezt követően pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát. A szekszárdi Jóreménység Mgtsz-ben kezdett dolgozni, majd az Állami Gazdaságok _Szakszolgálati Állomásának lett tanácsadója, majd igazgatóhelyettese. 1991-2002. között a Minerág Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett. A szőlőtermesztés és a borkészítés hagyománya évszázadok óta apáról fiúra száll a Mészáros-családban és azon kevés szekszárdi család közé tartozik, mely az évszázados törökdúlást is túlélte. Az utóbbi években városunk egyik meghatározó pincészetévé nőttei ki magát a családi vállalkozás, amely jelenleg negyven hektár szőlőültetvényen gazdálkodik, melynek több mint a fele újabb telepítésű. Fajtaválasztékuk igen széles, így nem csak a szekszárdi borvidékre jellemző vörösborokkal, hanem több mint tízféle palackos borral tudnak megjelenni a hazai és a nemzetközi piacon. A legmodernebb borkészítési technológia alkalmazása mellett hűek az évszázados szekszárdi hagyományokhoz és kiváló fahordókban érlelt borokat is találhatunk a cég palettáján. Néhány évvel ezelőtt nyitotta meg a Mészáros család a Kossuth Lajos utcában található impozáns borházat, melynek során egy több mint 250 éves pincét újítottak fel a régi kor szelleméhez hűen. Az idelátogatók ma egy 800 négyzetméteres impozáns pincébe léphetnek be, mely az elmúlt évek során számos céges és családi rendezvénynek és exkluzív borbemutatónak adott otthont. Borszaküzletükben nemcsak a Mészáros Pince teljes kínálatából, hanem a szekszárdi borvidék borainak egyre szélesebb választékából válogathatnak az érdeklődők. A fehér kadarka, a bodzási kékfrankos és csúcsboruk a Merops Cuvée minde-mind bizonyítéka és eredménye a hagyományos és a modern borkészítési technológia nagyszerű ötvözetének. Mészáros Pál két szabadalom tulajdonosa: 1988-ból a zöldítő komplex levéltrágya, 1990-ből pedig egy takarmánynövekedés-kiegészítő fűződik nevéhez. Két kadarka klónt is szelektált, melyek szerepelnek az Országos Szőlőfajta Jegyzékben. 199 óta tagja a Pécsi Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottságának és talajerőgazdálkodási munkabizottságnak, 1995-2008 között a Szekszárdi Hegyközség elnöke társadalmi munkában, a Borvidéki Hegyközségi Tanács alelnöke és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tagja. 1996-tól tajga az Alisca Borrendnek, 2004-ben pedig Aranykoszorús gazda miniszteri kitüntetést kapott. A pincészet folyamatos fejlődésének bizonyítéka a hazai és nemzetközi borversenyeken elért számos kiváló eredmény. Hosszú oldalakon lehetne sorolni a díjakat, így csak a legutóbbi sikereket említsük: 2006-ban a 2003-as évjáratú Merops Cuvée Bordeauxban bronzérmet, a Vinagora nemzetközi borversenyen pedig aranyérmet szerzett, majd 2008-ban a 2006-os évjáratú Merops Cuvée nyert Párizsban ezüstérmet, majd a bordeauxi világversenyen aranyérmet. A Pinot Noir rozéjuk is évről-évre a csúcsot ostromolja, a Borkalauz 2004-ben a legszebb hazai  rozénak választotta, 2006-ban pedig a Vinagorán aranyéremmel jutalmazták.  A Mészáros-család minden tatja kiveszi részét a munkából, a csaldanya a vendéglátás fő felelőse, a szakmai utánpótlás pedig adott, hiszen Péter fiuk egyre nagyobb részt vállal a szakmai munkákból, melynek nyoma már tetten érhető az utóbbi évek sikereiben. Több évtizedes kiváló szakmai és tudományos munkájának, a szekszárdi borvidék jó hírnevének öregbítése érdekében folytatott tevékenységének, hegyközségi vezetői munkájának és a Mészáros-pince számos hazai és nemzetközi sikerének elismeréseként. 

 

Németh Gyula:

1950-ben Lánycsókon született és már nagyon korán kapcsolatba került hőn szeretett sportágával, az atlétikával. A mozgás és a sport megszerettetésében elévülhetetlen érdemei voltak Rogányi Miklós edzőnek, majd Villányi Nándornak, aki Pécsett irányította edzésmunkáját. A tehetséges fiatalembert hamar utolérték az eredmények, 1970-től az újpesti Dózsában lett válogatott és akadályfutásban felnőtt bajnok. Korán véget ért élsportolói pályafutása, 26 éves korában szögre akasztotta a futócipőt, de néhány hónap múlva már a pálya széléről irányította a nála fiatalabbakat és rövid komlói munkája után 1976 nyarától Szekszárdon vette át az edzések irányítását. A szöges cipő helyett a stopperóra, az edzések helyett pedig az edzéstervezés és a tehetségkutatás vette át a szerepet a hétköznapokban. Ebben a szerepkörben sokat segített a Híres László mesteredzőtől tanult szakma, amely kiegészülve a saját elhivatottságával kitartásával és pedagógiai érzékével két éven belül nemzeti válogatott és országos bajnoki címet szerző tanítványokhoz vezetett. Időközben 1979-ben a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett, 1983-ban az év ifjúsági férfi atlétaedzőjévé választották, majd kétszer a Magyar Atlétika Utánpótlásért, illetve hat alkalommal a kiváló utánpótlás nevelésért plakettel tüntették ki. Tanítványai sikert sikerre halmoztak, az elmúlt 3 évtizedben 21alkalommal javítottak országos csúcsot, 122 alkalommal szerepeltek a nemzeti válogatottban, ahol több mint 150 aranyérmet és számtalan egyéb érmet, sikert értek el. Közülük többen a mai napig korosztályos csúcstartók: Balogh Gyula, Sárközi Gyula, Németh Máté, Csillag Balázs, Kustos Gergő és a Papp Máté, Asztalos Dénes, Zsigmond Előd és Szőke Gergő váltó. A Héraklész Bajnokprogram 2001. évi indulása óta a középtávfutók szakági vezetője, igyekszik jó kapcsolatot fenntartani a kiváló képességű versenyzőkkel és edzőikkel. amely munka az utóbbi évek remek nemzetközi eredményeiben tükröződik. A távfutás mellett a triatlon-duatlon sportágban korosztályos világ- és Európa-bajnoki címeket, érmeket szerzett versenyzők  futóedzését irányította és tanácsokkal látja el a versenyzőket napjainkban is. Harmincéves szekszárdi atlétikaedzői pályafutása, kiváló pedagógiai, munkája, az utánpótlás-korosztály szabadidős- és versenysportjának népszerűsítésében vállalt áldozatos tevékenysége, illetve a számos hazai és nemzetközi sportsiker elérése érdekében vállalt fáradhatatlan munkálkodása elismeréseként.