Menu

Közjóért kitüntető cím

2003

 

Lajtai Zoltán:

1952. december 17-én született Egerben. 1968-ban költözött Szekszárdra. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Tervező ágazatán megszerzett diploma után több urbanisztikai, építészetelméleti továbbképzésen bővítette tudását. 1977-től a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat tervező-fejlesztő mérnöke, majd 1984-től a TOLNATERV Szekszárd vezető tervezője. 1990-től önálló irodát alapít „MŰTEREM ’90 Építész Iroda” néven, melynek máig vezető tervezője. Városközponti és műemléki környezetében dolgozott leginkább Szekszárdon, a megye városaiban és megyén kívül is. Szakmai és a szélesebb közönségnek szóló publikációi is ezekhez kötődtek. Az Építész Műhely, a Színháztechnika és a Műemlékvédelem, a Szép Házak, az Álomház és az Alaprajz című folyóiratokban jelentek meg épületei, tervei, cikkei. A Tolna Megyei Környezetvédelmi Program építészeti fejezetét, építészet elméleti tanulmányt és műemléki kutatási tanulmányokat is készített. A megyei lapokban megjelent írásaival, kollégáival közös cikksorozattal, városi és megyei rendezvényeken elhangzott előadásaival a nagyközönséghez szólóan is igyekezett az építészet és a városvédelem ügyét közérthető hangvételben propagálni. Kiállításokon vett részt Szekszárdon, Pécsett, Székesfehérváron és Budapesten. Szekszárdon szervezett is kollégáival építészeti kiállításokat, előadásokat, rendezvényeket. Kezdettől fogva vállal aktív szerepet a városvédő mozgalmakban változó szervezeti keretekben. Ezekben különösen a szekszárdi történelmi városközpont gépjármű forgalomtól való mentesítéséért és építészeti értékeinek védelméért, Tolna helytörténeti állandó kiállításának létrehozásáért, és a két város együttműködéséért küzdött. Az építészek szakmai szervezeteinek a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építészek Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság tagja. A Dél-Dunántúli főépítészeti tervtanács tagja, amely Somogy – Tolna – Baranya megye rendezési terveit és jelentősebb épületeinek terveit véleményezi. Magas színvonalú szakmai tudása, az építészet és a városvédelem ügye iránti elkötelezettsége valamint Szekszárd történelmi városközpont építészei értékeinek védelmi elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományoz Lajtai Zoltán építész-tervezőmérnöknek.

 

Parrag Ferenc:

1930. szeptember 10-én született Szekszárdon. A Garay János Gimnáziumban érettségizett 1950-ben. Nem tanulhatott tovább. Álma, hogy állatorvos lehessen, nem teljesült, de a mai napig is nagyon szereti és óvja az állatokat. Első munkahelye a FÜSZÉRT volt, majd dolgozott a Vegyi Nagykereskedelmi Vállalatnál, a Növényvédő Állomás Fácánkerti Központjában. 1962-től a Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezetének dolgozója, majd 1964-től a Tolna Megyei Beruházási Iroda csoportvezetője és 1972-től nyugdíjazásáig az OTP Tolna Megyei Igazgatósága Beruházási csoportjának vezetője volt. Jelentős mértékben hozzájárult a megye intenzív lakásépítkezésének eredményességéhez. Rengeteget tett azért, hogy az otthonra várók minél hamarabb megfelelő minőségű lakáshoz jussanak. 1984-ben főfelügyelői kinevezést kapott. 1979-ben és 1990-ben Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetésben részesült. A közért, a másokért való önzetlen tenni akarás, segítés, az iskolai évek óta mind a mai napig jellemzik egyéniségét. 1956 szeptembere óta tagja a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének. A Szekszárdi Városi Kör titkára, a Tolna Megyei Körök elnökeként még most is aktívan szervezi a bélyeggyűjtést, kiállításokat. 10 évig bírósági ülnökként is szolgálta a közjót. Emberismeretével, igazi hitével, megbízhatóságával sokat segített az ítélkező bíró munkájában. Életének meghatározó szolgálata, hogy 35 éve tagja a Szekszárdi Református Egyházközség Presbitériumának, 15 éve pedig a jegyzője is. Munkáját igazi hittel, meggyőződéssel végzi az egyházközösség megelégedésére. 1992 óta a Szekszárdi Református Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Hitével, kitartásával, meggyőződésből fakadó állásfoglalásával, hűségével, egyenes beszédével, segítőkészségével, másokért való tenni akarásával, sokak nagyrabecsülését és tiszteletét vívta ki. Sokat tett a templom felújításáért, a református közösségért, a város fejlődéséért. Nyugdíjasként is fáradhatatlanul teszi a dolgát. Kiemelkedő emberi tulajdonságai, erkölcsi értékítélete, egyházi és társadalmi szervezetekben önként vállalt és eredményes, példamutató tevékenysége elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományoz Parrag Ferenc Református egyházközösség presbiteri jegyzőjének.

 

Sárosdi Pincészet:    

A méltán nagyhírű pincészet tulajdonosa tipikus példája annak, hogy az ősöktől örökölt szőlővagyon nélkül is belülről jövő elkötelezettséggel és kitartással fel lehet jutni a csúcsborászatig. Sárosdi Ferenc pályakezdő mezőgazdasági műszaki szakemberként 30 évvel ezelőtt kereset kiegészítés céljából bérelte az első néhány száz négyszögöl szőlőbirtokot. Az akkori kisparcellákból lett mára 14 hektár saját, valamint 12 hektár integrált szőlőterület. A családi vállalkozásban apa és fia gazdálkodnak. Hagyományos szekszárdi borászatot folytatnak nyugati színvonalú igényességgel. Szigorú technológiai fegyelemmel előállított boraik fokozatosan a minőségi borok élvonalába kerültek, és nemzetközi szinten is öregbítik a szekszárdi borok jó hírét. Sárosdi Ferenc borfilozófiája: a bor alapvető küldetése, hogy élvezetet okozzon a kóstolóinak. Szerinte ez több összetevőből áll. Egyharmad a termőtáj, ami Szekszárd esetében szerencsésnek mondható, egyharmad a technikai színvonal és egyharmad pedig – ami a leghangsúlyosabb – a borász munkája. Minden termelőnek ki kell alakítani a maga stílusát. Alapvető céljuknak tartják a közvetlen kapcsolattartást a fogyasztókkal. Vallja, hogy a bor elválaszthatatlan a gasztronómiától. A forgalomba hozott boraik sokféle étellel harmonizálnak, azokhoz ajánlhatók, így szívesen vesznek részt gasztronómia bemutatókon. Marketing munkájuk egyik elengedhetetlen része boraik folyamatos bemutatása szekszárdi bor hírnevének népszerűsítése. Ezért is jelennek meg a Nagyszakácsi Királyi Szakácsversenyen, ahol királyi adománylevéllel jutalmazták boraikat.  Belgiumban a Genfi, Németországban a Düsseldorfi vásáron, valamint Szekszárd  testvérvárosában Biettigheimbissingenben az adventi vásáron évek óta részt vesznek boraikkal hatalmas sikerekkel. Kiemelkedő magas színvonalú bortermelői tevékenysége, valamint városunk hírnevét növelő, a világ legrangosabb borászati versenyein elért kimagasló eredmények elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományozott a Sárosdi Pincészetnek.

 

Schubert Péter:

1946. június 6-án született Pécsen. 1964-ben érettségizett Pécsett, a Művészeti Gimnáziumban, 1973-ban Pollack Mihály Műszaki Főiskolán diplomázott szilikát-vegyipari gépészmérnökként, ekkor már Szekszárdon lakott. Első munkahelye a Szekszárdi Tejüzem volt, majd a Szekszárdi Nyomdában 1972-től 12 éven át végigjárta a formakészítés összes lépcsőjét. Az országban az elsők között ismerkedett meg a fényszedéssel, a számítógéppel, az akkor még nálunk is újnak számító ofszet technológiával. Gyorsan rátalált a neki megfelelő és későbbi egész életét betöltő művészeti ágra, s a tipográfia, az alkalmazott grafika –ez utóbbinak szinte minden válfaja - az, amelyben emberileg és művészileg kiteljesedett. 1985-től a budapesti Pátria nyomdában, 12 éve tipográfusként az Iparművészeti Egyetemen a felvételi és államvizsga bizottság tagjaként is törekszik a szakma színvonalát őrizni és fejleszteni. A tanítás fegyverével küzd fokozatosan a dilettánsok ellen a főiskolán, kisebb számítógépes oktatóbázisokban főképp a tipográfia, a számítógépes grafika, a színtan szabályinak átadásával. 1993-ban saját grafikai stúdiót alapított Szekszárdon, ahonnan a szakma legkiválóbb termékei kerülnek ki: könyvek, cégemblémák, címkék, csomagolóanyagok, címerek, plakátok, emblémák, prospektusok, névjegyek, levélpapírok, meghívók, oklevelek, katalógusok, folyóiratok, reklámújságok, cd – és lemezborítók. Szakmai pályafutása példaértékűen tükrözi a folyamatos tanulást, fejlődést megvalósító, állandó megújulásra kész, a megmérettetéseket felvállaló, az elkötelezett döntéseket meghozó, megbízható korrekt művész típusát. Bár nem tudjuk, de sétáink, vásárlásaink, banki tranzakcióink alkalmával naponta találkozhatunk a kiváló alkalmazott grafikus igényes munkáival. Csoportos és egyéni kiállításai nemcsak hazánkban, de Varsóban és az Egyesült Államokban is növelték Szekszárd hírnevét. Magas szintű tipográfiai munkássága elismeréseként 1985-ben Tótfalusi Kis Miklós díjat kapott. Schubert Péter aktív résztvevője Szekszárd művészeti életén túl a közösségi életének is. Alapítója, tartós pillére a Nagycsaládosok Országos Egyesülete szekszárdi részlegének. Alapító tagja a Szekszárdi és Tolna Megyei Képző- és Iparművészeti Egyesületnek, s az IIlyés Gyula Főiskolai Kar kebelén belül működő Művészeti Iskolának, aktív résztvevője a Lakható Szekszárdért Egyesületnek. A szekszárdi CsaTolna Egyesület tagjaként az Internet szakmai asszimilálásán fáradozik. Állandó szponzora a Művészetek Házának. Elkötelezett szekszárdiként számos városi és civil felkérésnél önzetlenül teljesít megrendeléseket. Szinte egyedülálló azon szolgálata Szekszárdon, melyet feleségével együtt több mint tíz éve a házasságokat megerősítő „Házas Hétvége” nevű világméretű lelkiségi mozgalomban teljesít. Schubert Péter a római katolikus egyházközség képviselő-testületében is hasonló önzetlen szolgálatot végez. Ő irányítja a testület médiaügyekért felelős csoportját. Ennek keretében az ő aktív közreműködésével jelenik meg a „Családunk” nevezetű időszakos egyházközségi lap, grafikus-művészi munkájával hozzájárult a belvárosi templom 200 éves alapításának évfordulójára megjelentetett kiadványok, ismertetők nívós külalakjához. Ő tervezte a Szent József Katolikus Iskola emblémáját. A közösségekért végzett önzetlen munkájának további szép példája a több mint 10 éve – katolikus és református egyházak között – meglévő hollandiai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése, szervezése. Sokszínű szakmai munkássága, a művészeti és közösségi élet iránti elkötelezettsége, valamint a város hírnevét öregbítő tevékenysége elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományoz Schubert Péter grafikusnak.

 

Takler Pincészet:      

A pincészet magán viseli a Takler nemzedéknek a jövő útjait járó elkötelezettségét. A család az 1700-as évek óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel Itt apáról fiúra száll a mesterség. A Taklerek előbb tanulták meg a szőlőtőkék titkát, mint a betűvetést. A „Takler trió” igazi klasszikus családi vállalkozás. Az apa Takler Ferenc sok évtizedes szakmai tapasztalata jól ötvöződik fiai a szakmérnök András és a technikus Ferenc legkorszerűbb elméleti ismereteivel. Az 1990-es években létesült borfeldolgozóban és pincében a legkorszerűbb borkészítési technológia jól érvényesül a hagyományos érlelési módszerekkel. A decsi hegyen épített kupolás látványpince, a hozzá kapcsolódó feldolgozóval és a hangulatos borbemutató teremmel a hagyományőrzés mellett a borvidék egyik látványossága, mely a magas szintű szakmai munka feltételeit biztosítja. Borászati hitvallásuknak megfelelően sötét testes, érett, tanninokban gazdag, de bársonyosan lágy egyedi ízvilágú borokat készítenek a vidék boraira jellemző fűszerességgel. A vörösborok különlegesen gondos 6-24 hónapos új tölgyfahordós érlelést is kapnak, hogy cserzőanyagaik bársonyossá, harmonikussá fejlődjenek. A palackozást követően néhány hónapos pihenés előzi meg a forgalmazást. Világhírű Bikavérük készítése kicsit családi titok. Lényege: úgy eltalálni, hogy mindegyik komponens a legjobb tulajdonságát vigye a házasságba. Kiemelkedő, magas színvonalú bortermelői tevékenysége, valamint városunk hírnevét növelő, a világ legrangosabb borászati versenyein elért kimagasló eredmények elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományozott a Takler Pincészetnek.

 

Vesztergombi Pincészet:     

A Vesztergombi család szőlővel kapcsolatos múltja 1735 óta ismert. A gyönyörű naív grafikájú családi címer Aesopus fabuláját idézi a rókáról és a szőlőről. A különbség csak annyi, hogy míg az állatmesében hiába sóvárog a róka a szőlő után, addig a Vesztergombi család cégérén már kézben tartja a fürtöt és megkoronáztatott az ajándék által. A családi pincészet ősei között Szekszárd első hegybírója jó utódokra hagyta mesterségét. A családi vállalkozás vezetője Vesztergombi Ferenc, aki 1993-ban elnyerte az „Év borásza” kitüntető címet. A munkamegosztásban feleségére a Vinotéka vezetése és a palackok címkézése jut, míg fiáé a pincei munkák irányítása mellett az export, a marketing és a vendéglátás. A vállalkozás 1992 óta működik. A rendszerváltozás előtti 1 hektáros területet sikerült mára 16 hektárra növelni. Fajtaszerkezetben a régi családi területek egy részén megmaradt a Kadarka, de zömében a Kékfrankos az uralkodó. A kárpótlás során növelték a Kékfrankos arányát, de a világfajták a Cabernet és a  Merlot is megjelent a palettán. Az új telepítéseknél is a 4 fő fajtát létesítették előnyben. A vállalkozás fejlesztésében jelenleg a 3000 hektós korszerű borászati chateau beüzemelésén dolgoznak, melyek igazi műhelye lesz a családnak, a kitűzött szakmai követelmények megvalósításának. Vesztergombi Ferenc elkötelezettje a Bikavérnek és vallja, hogy a szekszárdi Bikavér a jó minőségű borok szintje fölé kívánkozik. Az Országos Borminősítő Bizottság tagjaként is segíti és szervezi a szekszárdi borok minőségi javítását és dolgozik a borvidék fejlődéséért. Boraik minőségét jelzik a hazai és külföldi borversenyeken elért kiváló eredmények. Kiemelkedő magas színvonalú bortermelői tevékenysége, valamint városunk hírnevét növelő, a világ legrangosabb borászati versenyein elért kimagasló eredmények elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományozott a Vesztergombi Pincészetnek.