Közjóért kitüntető cím
2001
Bakó László: (+)
1949. január 28-án Bátán született. Nagymányokon töltötte kisgyermekkorát, iskoláit Szekszárdon kezdte, ahol a szülei is születtek. A Garay János Gimnáziumban matematika-fizika tagozaton érettségizett. Érettségi után a hazai kőfaragás fellegvárában: Sütőn sváb kőfaragóktól tanulta meg a mesterség rejtelmeit. Később Budapesten a Kőfaragó- és Épületszobrász Vállalatnál helyezkedett el. 1970-ben került ismét Szekszárdra és alapítója lett egy új képzőművészeti szervezetnek a „Stúdiónak”, ami hamarosan országos hírűvé vált. Ettől kezdve elkötelezett híve a képzőművészetnek, a szobrászatnak. Személyes vallomása szerint ”megbotlott egy kőben, és azóta nem tudnak megválni egymástól”. E több évtizedes meghitt viszony, a kő iránti szeretet műveiben nyer mindenki számára látható formát. Munkáiban a szakmai tudás és bravúr mellett mindig ott rejtőzködik valamilyen gondolat a világról, önmagáról. Szívesen dolgozik más anyaggal is, fával, fémmel, vagy üveggel, melyeket szintén kőfaragó technikával munkál meg. Részt vett több alkotótelep munkájában is. Több alkalommal mutatkozott be Magyarországi és külföldi kiállításokon és nyert elismerést munkáival. Bakó László tagja a Művészek Nemzetközi Szövetségének, az IWA-nak. Számos köztéri alkotása díszíti több városban a parkokat, tereket. Így Bátaszéken, Bácsalmáson, Lánycsókon és Magyarszerdahelyen is. Szekszárdon is számos szobra, illetve emlékhelyek márványtalapzata őrzi munkáját. Többek között az 1996-ban átadott Millecentenáriumi Sakk és Eszperantó-Emlékhely márvány-talpazata, az 1956-os emlékmű, és a 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István teret jelző kőoszlop. Magas színvonalú művészi munkássága és városunk érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományoz Bakó László kőfaragónak.
Bodor Árpád: (+)
1929. január 25-én Szekszárdon született. 4 elemit Tengelicen végzett, majd 10 évesen Pécsre a Jezsuitákhoz került és 1947-ben kitüntetéssel érettségizett. Továbbtanulni nem tudott, mivel osztályidegenként nem vették fel sehová. Dolgozott hajógyári munkásként, matrózként, gépkocsi vezetőként. 1962-ben nyílt lehetősége a továbbtanulásra és földrajz-rajz szakos diplomát szerzett. 1961-ben Tengelicen földrajz és rajztanárra volt szükség, majd 1962-ben bekerült a pécsi Főiskolára. Megszervezte Tengelicen az úttörő munkát, a gyerekekkel megszerettette a természetjárást és sokat vitte őket túrázni. 1973-tól 1993-ig a Garay Gimnáziumba tanított, ahol megalakították a Garay Sportegyesületet. Folytatva a tengelici hagyományt itt is megszerettette a diákokkal a természetjárást. Nagyon sok versenyen vettek részt ahol eredményes szereplésükkel öregbítették iskolájuk és Szekszárd város jó hírnevét. A gimnáziumban útjára indította Tolnai Tarisznyások Környezetvédelmi Vetélkedőjét a „TOTAKIV”-ot, melyet azóta is minden évben személyesen szervez és irányít. Az idén a 21 forduló megrendezésén dolgozik. A Garay Napok kertében már a 7. alkalommal szervezte meg a Körösi Csoma Sándor Emlékversenyt, melyen Kárpát-medencei magyar középiskolai diákok vesznek részt. A verseny magas színvonalú, elismert és nagyon kedvelt a középiskolások körében. Bodor Árpád 1988-tól látta el a Tolna Megyei Természetbarát Bizottság Elnöki tisztét. 1996-tól mint tiszteletbeli elnök segíti a Természetbarát Szövetség munkáját. A mai napig is aktív természetjáró, túravezető. Különösen kedveli a gemenci és a Szekszárd környéki barangolásokat. Szakmai munkája országosan elismert. Publikációi jelentek meg Tolna Megye Földrajza, valamint Szekszárd és környéke címmel. Jelentős szerepet vállalt megyénk első turisztikai térképének elkészítésében, a Szekszárdi Dombság turista útjainak kialakításában. Hosszú évtizedes, kitartó, a természetet fiatalok százaival megszerettető, fáradtságot nem kímélő munkája, valamint kiemelkedő, városunk hírnevét öregbítő közéleti tevékenysége elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „közjóért” kitüntető díjat adományoz Bodor Árpád nyugalmazott tanárnak.
Matókné Misóczki Mária:
1953. május 10-én született Pakson. Középiskola elvégzése után a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán tanítói diplomát, majd a Pécsi tanárképző Főiskolán pedagógus szakos végzettséget szerzett. 1988-tól az akkori úttörőház, későbbiekben a Gyermekek Háza vezetőjeként dolgozott. 1995-től a 2. számú Általános Iskola és Diákotthon igazgatója. Az általa vezetett iskola a hátrányos helyzetű gyermekekkel való pedagógust-próbáló munkához biztosítja a stabil, nyugodt hátteret. A szekszárdi 2. számú Általános Iskola fejlesztő-munkájával példaértékűen vállal képzést, továbbképzést, vállalja városi, megyei és országos programok megrendezését. E programok működésének és az iskolai fejlesztőmunkának kulcsembere az igazgatónő. Az általa vezetett iskola a Soros Alapítvány által támogatott szakmai program keretében kezdte meg az intézményi önértékelést, majd kapcsolódott be a Comenius I. programba. A tudatosan választott képzéseken és továbbképzéseken, illetve a gyakorlati munkában olyan komoly elméleti és gyakorlati tudást szerzett, amely bázisként is alakalma más intézmények motiválására, fejlesztésére is. Szakmai tevékenysége kiemelkedő. Tanügyigazgatási, intézményértékelési és pedagógiai program szakterületen közoktatási szakértő. Minőségügyi tanácsadó a Szegedi Qualitas Iroda szakértője. A pedagógiai programok elbírálására számos Tolna megyei településtől kapott megbízást. Matókné Misóczki Mária szakmailag jól felkészült, tudatos, tapasztalt vezető. Munkáját a stratégiai tervezés, a tudatos jövőépítés a tantestület szakmai felkészültségének növelése, a csapatépítés jellemzi. Az átlagnál lényegesen magasabb szakmai felkészültsége és közéleti munkássága elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú áros Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományoz Matókné Misóczki Mária iskolaigazgatónak.
Petrits József:
1944. július 5-én Szekszárdon született. 1962-ben az élelmiszeripari technikusi végzettség megszerzése után Budapesten kezdte a szakmát. ezt követően került Szekszárdra, ahol a Sütőipari Vállalatnál dolgozott különböző beosztásokban. 1970-1991-ig kipróbálhatta megát más területen is, hiszen ő volt a Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus Sportkör elnöke. Ez idő alatt mindent megtett a város kerékpáros sportjának fejlődéséért. 1992-ben egyéni vállalkozóként folytatta a családi hagyományokat, hiszen a család 1825 óta foglalkozik mézeskalácsok, cukorkák, sütemények, gyertyák készítésével. Az iparos családok történetében is ritkaságszámba megy az a múlt, amivel a Petris család rendelkezik. Petritsék neve szinte egyet jelent a mézeskalácsossággal. A családi vállalkozás tavaly ünnepelte fennállásának 175. évfordulóját. Az elmúlt évtized vállalkozói terheit kitartóan cipelte a vállán a családfő. Szekszárdon a Munkácsy utcai műhelyben már feleségével, fiával és menyével együtt készítik az új „töltött-kevert mézest”, a jól bevált kakasnyalókát, mézespuszedlit, tükrös mézeskalács figurákat és a legmodernebb joghurtos fagylaltokat, tortákat. Az üzlet 2000. szeptember 22-től elnyerte a Szekszárd Borvidéki Borút minősített állomása címet. A városunk piacterén található árusító hely előtt is mindig van vásárló. Az illatos, ínycsiklandozó finomságok csalogatják az édességet kedvelőket. A családi tradíciók magas színvonalú megőrzése és folytatása, valamint kiemelkedő szakmai munkássága elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományoz Petrits József mézeskalácsosnak.
Prof. dr. Simon László:
1942. november 8-án Jászberényben született. Kisvárosi pedagógus családban nőtt fel. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában Jászberényben végezte. 1966-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát „cum Laude” minősítéssel. 1968-ig a SZOTE I. számú belgyógyászati klinikáján dolgozott, majd a jászberényi Korház II. számú belgyógyászati osztályán főorvosi beosztásban. 1980. augusztus 1-től – jelenleg is – a Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza II. számú belgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa. Szakmai fejlődése mindvégig töretlen. 1981-ben a Tudományos Minősítő Bizottság az orvostudományok kandidátusának nyilvánította. 1999-ben pedig egyetemi magántanárrá nevezték ki. Hosszú idők keresztül a főigazgató tudományos helyettese volt, jelenleg az Intézeti Tudományos Tanács elnöke. Személyes példájával a kollégáit is magas színvonalú szakmai munkára ösztönzi. Ő maga számtalan tudományos társaság vezetőségi tagja. Többek között az Európai Gasztroenterológiai Endoskopiai Társaságé és a Gasztorenterológiai Világszervezeté is. A Pécsi Akadémiai Bizottsággal és Orvostudományi Egyetemmel közösen folytatott gyógyszer kutatási program révén a Tolna megyei betegek elsők között részesültek a legújabb gastroenterológiai gyógyszerek jótékony hatásában. Kutatómunkájáról számot adó tudományos közlései magyar, német és angol nyelven jelentek meg. A szekszárdi kórházban eltöltött évek alatt választott szakterülete elkötelezett híve. Szakmai munkája során Szekszárd város és Tolna megye lakosai a legmagasabb szintű diagnosztikai és terápiás eljárásban részesülnek. Magas színvonalú gyógyító munkája és kimagasló példaértékű tudományos tevékenysége elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományoz prof. dr. Simon László osztályvezető főorvosnak.
Zentai András:
1940. május 24-én Kölesden született. Gyönkön a Tolnai Lajos gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta, ahol történelem-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett kiegészítve népművelés specializációval. 1963-ban a gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban tanárként kezdte pályáját, majd igazgatóhelyettesi, illetve igazgatói megbízást kapott. 1977-ben került Szekszárdra a Garay János Gimnáziumba igazgatónak. 15 évig vezette az iskolát, jelenleg is ott dolgozik tanárként. Munkáját mindig nagy felelősséggel és hozzáértéssel végezte. Sokat tett az iskola jó hírnevének emeléséért. A gimnázium gazdag hagyományainak ápolását mindig is szívügyének tekintette. A középiskolák között országosan szinte elsőként adta ki az iskola a régi értesítők hangulatát felelevenítő gimnáziumi évkönyvet. Ő állította össze és írta meg az „Iskolák múltjából” sorozatban – a Garay János Gimnázium történetét. Mint minden feladatot, ezt is nagy körültekintéssel, alapos kutató munkával végezte. Nevéhez fűződik a már hagyományossá vált és a diákok által igen kedvelt Garay Napok rendezvénye is. Munkájának elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992-ben címzetes igazgatói címet adományozott számára. Zentai András társadalmi tevékenysége is kiemelkedő. Öt éven át vezette a megyei gimnáziumainak igazgatói munkaközösségét. Tíz évig tevékenykedett a Művelődési Minisztérium szakbizottságában. Munkája mellett nagy hozzáértéssel és odaadással vett részt a város és a megye kulturális életében. 15 éven át a TIT megyei alelnöki tisztét töltötte be. A Tolna Megyei Önkormányzat Művelődési Bizottságában elnökeként, jelenleg pedig tagként dolgozik. Kimagasló szakmai műveltsége, kiváló rendszerező és áttekintő képessége és kiemelkedő közéleti munkássága elismeréseként Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése „Közjóért” kitüntető díjat adományoz Zentai András címzetes igazgatónak.