Elekes Eduárdné

 

Több évtizedes példás közművelődési, irodalmi, közösségi értékőrző, kiváló intézményvezetői és hálózatszervezői munkája, a város érdekében végzett helytörténeti tevékenysége elismeréseként.

Nyugalmazott könyvtárigazgató, könyvtártörténeti kutató.
Ős-szekszárdi lokálpatrióta család leszármazottjaként született 1948. június 18-án.

Debrecenben kapott népművelés-könyvtár szakon főiskolai diplomát, majd az ELTE könyvtár szakán szerzett egyetemi végzettséget. Népművelőként kezdett Monoron, de 1970-től a Megyei Könyvtár vált a második otthonává, melyet 1988-tól 2005. év végi nyugdíjba vonulásáig nagy elhivatottsággal igazgatott. Az évek során számos városi és megyei kulturális nagyrendezvény kezdeményezője és házigazdája volt. A könyvtárosi élet fontos részének tekintette a kiadmánygondozást, a módszertani, helytörténeti, szépirodalmi, nemzetiségi munkák kiadását. Emlékezetesek a Mészöly album, a Csányi bibliográfia, a Baksa és Móser kötetek.

Hivatása gyakorlásával bizonyította, hogy a könyvtár nemcsak az információk gazdag tárháza, hanem a közjót szolgáló eszköz is, amely javíthatja az esélyeket. Nagyrészt neki köszönhető a könyvtár szociális funkciójának erősítése, az önszerveződő közösségek, egyesületek segítése a munkájukat könnyítő könyvtári háttér megteremtésével.

Vezetése alatt a könyvtár mind a megye, mind a város legnagyobb és legkomplexebb információs bázisa, és Szekszárd meghatározó jelentőségű emlékőrző és közművelődési alapintézménye. A folyamatosan gyarapított művelődésszervező erő megmutatkozik a stabil könyvtári intézményhálózatban, a könyvtárfejlesztésben, az intézményi és emberi kapcsolatrendszerben.

Számára természetes lételem a társasköri és olvasói beszélgetések pannon derűje, az összetartozás-érzés és az olvasás-szeretet megőrzésének szorgalmazása. Ma is számos civil szervezet munkájából veszi ki aktívan részét, amelyek közül kiemelkedik az Alsóvárosi Római Katolikus Egyesületben végzett tevékenysége, a Szent János és Pál kápolna műemlék épülete felújításának szorgalmazása.

Városunk irodalmi életének lelkes szervezője, a szekszárdi írók és költők hagyatékának kiemelkedő mentora. Munkásságának is köszönhetően az Illyés Gyula Megyei Könyvtár kulturális alapintézménnyé, a közéleti és közösségi programok helyszíneként a találkozások házává vált.