Babits Mihály Emlékház

Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! Áll a régi ház még, zöld zsalúja mögött halkul anyám mélabúja: ősz hajú, de gyermekarcú bánat. Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! Itt a szoba, melyben megszülettem, melyet szemem legelőször látott; itt a kert, amelyben építettem homokból az első palotákat. Amit én emeltem, mind homok volt: de nagyapám háza bizton áll még s éveimből e fojtó romokból hogy révébe merüljek, vár még. (Hazám! A ház) – írta Babits Mihály szülőházáról. A szekszárdi Babits Mihály Emlékház ma is ugyanazzal a csendes, otthonos hangulattal várja a látogatókat, amely egykor a költő gyermekéveit ölelte körül. A zöld zsalugáteres, több mint kétszáz éves Kelemen-ház nemcsak irodalomtörténeti emlékhely, hanem egy különleges időutazás is, amely közelebb visz Babits személyiségéhez, családjához és műveihez.

A földszinti szobák a családi otthon világát idézik meg. Megtekinthető az a szoba, ahol 1883-ban megszületett Babits Mihály, édesanyja, Kelemen Auróra bútorai és személyes tárgyai között. A fogadószobában a család egykori piros plüss szalongarnitúrája, családi ereklyék és könyvek mesélnek a művelt, irodalomszerető Kelemen családról. A diákszobában a fiatal Babits első verseinek és olvasmányainak emlékei elevenednek meg, míg az udvarra néző kis szobában a híres paraván látható, amely a Gólyakalifa világát is megidézi. A kertre néző ablakokból ugyanaz a táj tárul a látogató elé, amely a költő emlékezetében és verseiben is újra és újra visszatért.

Az emeleti kiállítás Babits teljes életútját mutatja be fényképek, kéziratok, személyes tárgyak és ritka dokumentumok segítségével. A látogatók megismerhetik családi gyökereit, tanulmányait, tanári éveit, a Nyugat folyóirat szerkesztőjeként végzett munkáját, valamint életének utolsó, betegséggel terhelt időszakát. Különleges emlék a gégeműtét után használt kézi csengő, első verskéziratai, könyvei és a Halálfiai korabeli kiadása.

Az emlékház egyik izgalmas része a modern, interaktív kiállítótér. Itt a látogatók meghallgathatják Babits saját hangját, belelapozhatnak a digitalizált családi fotóalbumba, böngészhetik versesköteteit, valamint korabeli filmfelvételeket is megtekinthetnek Babitsról, Török Sophie-ról és fogadott lányukról, Ildikóról. A játékos elemek között egy nagyméretű memóriajáték segítségével párosíthatók össze a költő különböző életkorokban készült portréi és kéziratai, a látogatás végén pedig mindenki szavazhat kedvenc Babits-idézetére vagy versrészletére.

Különleges élményt nyújt a költő könyvtárát idéző terem is, ahol a megmaradt kötetek, eredeti bútorok és személyes tárgyak segítségével bepillantást nyerhetünk egy olyan alkotó szellemi műhelyébe, aki a 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja volt. A Dante-fordításoknak szentelt kiállítási egység pedig Babits európai jelentőségű műfordítói munkásságát mutatja be.

Az emlékház további értéke a Dienes Valéria-emlékszoba, amely a világhírű filozófus és mozdulatművész életét idézi fel, valamint a Baka István-emlékszoba, ahol a szekszárdi költő könyvtára, íróasztala és személyes tárgyai láthatók. A múzeumlátogatás után érdemes időt szánni a kertre is, ahol az árnyas fák alatt Farkas Pál Babits-szobra őrzi a hely nyugalmát. Az emlékház nem csupán egy múzeum: egy olyan otthon, amelyben a költő emlékei, versei és gondolatai ma is élnek. Irodalomkedvelőknek, családoknak és Szekszárd kulturális értékei iránt érdeklődőknek egyaránt kihagyhatatlan élményt kínál.

Ez is érdekelhet: 

Az évszázados fák között a dombtetőn álló barokk kápolna a város egyik legrégebbi búcsújáró helye. Történetéhez remetékről szóló legendák, gyógyító erejűnek tartott forrás és a szekszárdiak pestisjárvány után tett fogadalma kapcsolódik. A szeptemberi Kisboldogasszony-búcsú ma is élettel tölti meg a kápolnát és környékét.
7100 Szekszárd, Kápolna tér 10.
Előzetes bejelentkezés szerint vagy szentmisék, búcsúk és egyházi események idején.
Borozgatás közben könnyebben oldódik a hangulat, lehullanak az álarcok, fokozódnak az érzelmek. Ezt az életérzést egy pajzán jelenettel idézi a Vármegyeháza kertjében Dionüszosz, a bor és a mámor istene, valamint egy nőalak bronzkompozíciója. Ünnepi alkalmakkor pedig valóban szekszárdi bor folyik a kút csapjaiból.
7100 Szekszárd, Garay tér
Mindig nyitva.
Szekszárd legrégebbi fennmaradt köztéri alkotása a barokk Szentháromság-szobor. A nagy pestisjárvány elmúltáért érzett hálából 1753-ban emelt emlékmű gazdagon faragott alakjai és titkot rejtő latin feliratai egy régi Szekszárd történetét mesélik el. Érdemes közelebbről is szemügyre venni – szinte minden részlete tartogat egy érdekességet!
7100 Szekszárd, Béla király tér
Mindig nyitva.
Mintha csak a Gemenc erdejéből lépett volna elő, Götz János bronzszarvasát most a Wosinsky Mór Múzeum melletti sétakertben találod. A szobor igen kalandos utat járt be, mire újra Szekszárd egyik kedves köztéri dísze lett. Állj meg mellette, és idézd fel egy pillanatra az erdő csendjét a belvárosban!
Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum sétakertje
Mindig nyitva.
Szekszárd szívében a Vármegyeháza igazi időutazásra hív! Sétálj be a klasszicista épület hangulatos udvarába, ahol az egykori bencés apátság templomának romjai a város több évszázados múltját idézik. Nézz körül, fedezd fel a múzeumi kiállításokat, és hagyd, hogy ez a különleges hely egy kicsit közelebb hozzon Szekszárd történetéhez!
7100 Szekszárd, Béla király tér 1.
Nyitva hétfő kivételével naponta 10-17 óráig
Hallottál már a szekszárdi Csontos-szurdikról, ahol a löszfalból előbukkanó csontmaradványok őrzik a múlt nyomait? Keresd fel a Parásztai tanösvény mentén, és fedezd fel a szurdikok különös világát, ahol a természet folyamatosan formálja a tájat!
Parászta tanösvény / Csontos szurdik
Időjárásnak megfelelően bármikor látogatható
Szekszárd Megyei Jogú Város honlapja
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.