Vármegyeháza – múltidéző séta Szekszárd szívében
Szekszárd egyik legszebb történelmi épülete, a Béla király téren álló Vármegyeháza már első pillantásra magára vonja a figyelmet. A Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista épületegyüttes a 19. század óta meghatározó része a város arculatának, falai között pedig évszázadok történelme elevenedik meg.
A belső udvarba lépve egy egészen más világ tárul elénk: itt az egykori bencés apátság templomának feltárt maradványai idézik fel Szekszárd középkori múltját. A régi falak és a hangulatos udvar olyan helyet teremt, ahol szinte kézzelfoghatóvá válik a történelem.
Az apátságot I. Béla király alapította 1061-ben. A hagyomány szerint a királyt az apátsági templomban temették el. Az évszázadok során többször átépített épületet végül az 1794-es tűzvész pusztította el, maradványait pedig a 20. században tárták fel. Ma a templom előkerült alapfalai és a romkert részletei idézik fel az egykori bencés központot, különleges történelmi hangulatot teremtve a vármegyeháza udvarán.
Tudtad, hogy Szekszárd boros múltjához egy római kori szarkofág is kapcsolódik? A gazdagon faragott márványkoporsó szőlőfürtös motívuma és a mellette megtalált üvegedény görög felirata – „Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz!” – különleges történetet mesél a bor ókori kultúrájáról. A lelet a szekszárdi borkultúra egyik jelképe lett, és a helyi borászati hagyományok ókori gyökereit idézi fel. A szarkofág másolatát a vármegyeházi kiállításon megtekintheted.
Az épületben a Wosinsky Mór Múzeum kiállításai várnak. A régi vármegyeháza világa című tárlat korhűen berendezett enteriőrökön keresztül idézi fel a 19. századi főispáni lakosztály hangulatát. A kiállításon keresztül közelebb kerülhetsz ahhoz, hogyan nézhetett ki a korabeli megyei élet egy fontos helyszíne.
A Tájak, települések, emberek kiállítás a 19. századi Tolna megye világát idézi meg: a magyar polgári átalakulás időszakában követi nyomon a folyók megregulázását, a vasútépítést, a piaci viszonyok megváltozását, az itt élt emberek szokásait, viseletét, életmódját, gazdálkodását. A képzeletbeli utazáson Garay János által megteremtett Háry figurája vezet bennünket.
A Liszt Ferenc emlékkiállítás a zeneszerző és Augusz Antal barátságát, valamint kapcsolatuk zenei örökségét mutatja be. Szekszárd történetének ez a fejezete különösen érdekes, hiszen Liszt többször is járt a városban. A kiállítás egyik különleges darabja a zongora, amelynek rezonánslapjára Liszt és zenészbarátai 1865-ben bejegyezték nevüket.
A helyi művészeti örökségbe Mattioni Eszter festményein keresztül nyerhetsz betekintést. A Szekszárdon született festőművész alkotásai mellett az Esze Tamás-gyűjtemény is a kiállítóhely értékei közé tartozik: a történész és művelődéstörténész személyes adományaként könyvek, tárgyi emlékek és szellemi hagyatékának darabjai kerültek a múzeumba.
A Vármegyeháza így egyszerre kínál építészeti élményt, középkori emlékeket és izgalmas találkozást a város történelmével és művészetével. Ha Szekszárdon jársz, érdemes időt szánnod rá – itt egyetlen séta során több korszak és történet kapcsolódik össze.
