Parásztai tanösvény – fedezd fel a Csontos-szurdikot!
Szekszárd dombjai nemcsak szőlőültetvényeket és pincéket rejtenek, hanem olyan különleges természeti képződményeket is, amelyek mellett könnyű lenne úgy elhaladni, hogy észre sem veszed őket. A Parásztai tanösvényen a löszbe vájt mélyutak, az erdős domboldalak és a szőlőhegyek világát fedezheted fel – az út egyik legkülönösebb látnivalója pedig a Csontos-szurdik.
Egy apró beugró, meglepő felfedezéssel
A Csontos-szurdikhoz egy rövid, félreeső leágazás vezet. A keskeny beugróban mindössze néhány tíz métert kell továbbmenned, majd feltekintened a közel kétméteres löszfalra. Innen állatcsontok sokasága látható a löszfalban.
A helyszín régészeti szempontból is érdekes. A környékről avar kori övveret került elő, a löszfalból előbukkanó leletek között pedig egy késő középkori fokost is említhetünk. Felvetődik annak lehetősége is, hogy a terület egy egyelőre pontosan nem azonosított csata tömegsírját rejtheti, de ezt feltárás hiányában nem tekintjük bizonyított ténynek.
A Csontos-szurdik ezért nem csupán különös látvány: olyan hely, ahol a táj egyelőre megfejtetlen múltjával találkozhatsz. Fontos, hogy a csontokat és a löszfalat ne bolygasd, ne próbálj leleteket kiemelni – a lelőhely és az itt található emlékek megőrzése közös felelősségünk.
A löszfalak formálta táj
A Csontos-szurdik a szekszárdi szurdikok világának egyik érdekes példája. A lösz a jégkorszak idején felhalmozódott, finom szemcséjű, szél szállította üledék. Laza szerkezete ellenére meredek, akár függőleges falakat is képes megtartani, ezért a lefolyó csapadékvíz és az erózió látványos mélyutakat vájhat bele.
A víz munkája ma is alakítja ezt a tájat. A löszfalakból idővel kisebb-nagyobb darabok válhatnak le, gyökerek kerülhetnek a felszínre, és különös formájú képződmények jelenhetnek meg a falakban.
Keresd a löszbabákat! Ezek a löszben kiváló mészanyagból létrejövő, változatos alakú képződmények.
Szőlőhegyek és erdős domboldalak
A Parásztai tanösvény nem csak a szurdikok miatt érdekes. A szőlőterületek mellett erdős szakaszokon is végigvezet, így Szekszárd borvidéki arca mellett a dombvidék természeti környezetébe is bepillantást nyújt. A löszön kialakult talajok kedvező adottságokat biztosítanak a szőlőtermesztéshez, a napsütötte domboldalak pedig régóta fontos szerepet játszanak a helyi borkultúrában.
Az erdős részeken több helyen akácot, erdei- és feketefenyőt találni, amelyeket korábban a természetes növényzet helyére telepítettek. A Szekszárdi-dombság természetes erdőtársulásai között ugyanakkor tölgyesek, bükkösök és a völgyekhez kötődő szurdokerdők is előfordulnak.
Figyeld a löszfalak lakóit!
A löszfalak nemcsak földtani érdekességek: egyes állatfajok számára élő- és költőhelyet is biztosítanak. A színpompás gyurgyalag a függőleges löszfalakba vájt üregekben fészkel. Ha szerencséd van, a melegebb hónapokban ezt a feltűnő, színes madarat is megpillanthatod.
A dombvidék napsütötte, szárazabb részein a fecskefarkú lepke és a kardoslepke is előfordulhat. Nyári melegben pedig az erdők fáiról hallatszódhat az óriás énekeskabóca erős, zúgó-ciripelő hangja. Kirándulás közben érdemes tehát nemcsak a lábad elé nézni, hanem a löszfalakat, a növényzetet és a fák lombját is figyelni.
Indulj el, és fedezd fel Szekszárd másik arcát!
A Parásztai tanösvény jó választás, ha a szőlőhegyek és a borászatok mellett Szekszárd természeti értékeit is megismernéd. A Csontos-szurdik különös látványa, a löszfalak változatos formái, az erdős ösvények és a szőlőültetvények együtt olyan kirándulást kínálnak, amelyen a táj apró részletei is új felfedezéseket tartogatnak.
