Évszázados legendák, csodásnak tartott forrás, öreg fák és egy kis barokk kápolna a szekszárdi szőlőhegyek között.
A Remete-kápolna több mint 250 éve őrzi Szekszárd egyik legszebb vallási hagyományát. A dombtetőn álló, 1757-ben felszentelt kápolna körül legendák és történetek elevenednek meg: remetékről, gyógyító vizű forrásról és a pestisjárvány után tett fogadalomról. A kápolnához kálvária, különleges öreg fák és egy ma is élő búcsújáró hagyomány kapcsolódik. Kisboldogasszony ünnepén énekszó, imádság és harangzúgás tölti meg a környéket.
Miért érdemes felkeresni?
- Barokk kápolna évszázados múlttal: A kápolnát 1757-ben szentelték fel, története azonban még régebbre nyúlik vissza. A helyet már 1708-ban említik írásos források.
- Remeték és legendák: Ismerd meg a titokzatos remete történetét, akiről a kápolna és a környék is a nevét kapta!
- Különleges Mária-kegyszobor: A kápolna belsejében az ausztriai Mariazell híres kegyszobrának másolatát őrzik.
- Remete-forrás: A régi Mária-kúthoz egykor gyógyító erőről szóló hiedelmek kapcsolódtak.
- Kálvária és öreg fák: Fedezd fel a keresztút stációit, és keresd meg a kápolna kertjében a 2023-as Év Fáját, a Szekszárdi Remete Berkenyéjét!
- Élő búcsújáró hagyomány: Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-a körül ma is szentmisék és közös imádságok várják a híveket.
Egy kápolna, amelynek története a pestisjárványhoz kötődik
A Remete-kápolna múltja jóval régebbre nyúlik vissza, mint a ma látható épületé. A helyet már 1708-ban említik az írásos források, az egyházi hagyomány pedig egészen a középkorig vezeti vissza a kegyhely történetét.
Az 1739-es pestisjárvány idején a szekszárdiak fogadalmat tettek: ha megszabadulnak a pusztító betegségtől, kápolnát emelnek Szűz Mária tiszteletére. A ma látható barokk kápolnát 1757-ben szentelték fel Kisboldogasszony, vagyis Szűz Mária születésének tiszteletére.
A kápolna hamarosan a környék egyik ismert búcsújáró helyévé vált, ahová Szekszárdról és a szomszédos településekről is érkeztek zarándokok.
Honnan kapta a nevét a Remete?
A név mögött egy régi, titokzatos történet rejtőzik. A legenda szerint a mohácsi vész után egy mindenét elveszítő férfi húzódott vissza a város melletti erdős domboldalra. A világtól elvonulva, remeteként élt, ám híre hamar elterjedt a környéken. Egyre többen keresték fel, és idővel mások is csatlakoztak hozzá.
A hely elnevezésének történeti magyarázata is van. A kápolna mellett egykor remetelak állt, ahol a kegyhelyet gondozó szerzetesek, illetve egyházi személyek éltek.
A remeték emlékét nemcsak a kápolna neve őrzi: a közeli forrás is róluk kapta a Remete-csurgó elnevezést.
A Remete-forrás – víz, amelynek csodás erőt tulajdonítottak
A kápolna közelében fakadó Remete-forráshoz évszázadok óta különleges hiedelmek kapcsolódnak. A néphagyomány szerint vizének gyógyító ereje volt, ezért a hely nemcsak az imádkozókat, hanem a gyógyulást remélőket is vonzotta.
A forrásnak régebben más neve is volt: a 19. századi térképeken Mária-kútként, németül Maria Bründl néven szerepelt.
A Remete-csurgó ma is a kápolna környezetének egyik jellegzetes része. A forrás története összefonódik a remetékről szóló legendákkal és a hely vallási hagyományaival.
A barokk kápolna és a Mária-kegyszobor
A kis barokk kápolna egyszerű, meghitt belső tere különleges értéket rejt: a híres ausztriai Mariazell Mária-kegyszobrának másolatát.
A koronás Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló festett faszobor a 19. század elején került a kápolnába. A kegyszobrot régebben ünnepi ruhákba is öltöztették, ahogyan az több híres Mária-kegyhelyen szokás volt.
A kápolna egyhajós, sokszögű szentéllyel záródó épület, tornya a templomhajóval egybeépült. Visszafogott barokk megjelenése és a körülötte álló idős fák együtt adják a hely sajátos hangulatát.
Kálvária az öreg fák között
A kápolna mellett kálvária kapaszkodik fel a domboldalra. A keresztút stációi a Szenvedő Krisztus szobrához vezetnek, a több száz éves hársfák árnyékában.
Az Év Fája – a Remete berkenyéje
A Remete-kápolna közelében egy különleges öreg fa is őrzi a hely történetét. A szekszárdi Remete berkenyéje évszázadok óta áll a domboldalon, lombjai alatt búcsúsok és kirándulók generációi fordultak meg. A tekintélyes házi berkenye 2023-ban elnyerte a magyarországi Év Fája címet, így országosan is ismertté vált. A kápolna és a kálvária mellett a környék egyik féltve őrzött természeti értéke. A ritka házi berkenye nemcsak természeti érték, hanem a kápolna és a forrás évszázados történetének tanúja is.
Kisboldogasszony-búcsú – ma is élő hagyomány
Szeptemberben újra ünnepi ének és harangszó hallatszik a szekszárdi Remetén. Kisboldogasszony napjához, szeptember 8-ához kapcsolódik a kápolna hagyományos búcsúja, amely évszázadok óta a város vallási életének fontos eseménye.
Régen zászlós, éneklő zarándokmenetek érkeztek ide a környező településekről. A hagyomány ma is él: ünnepi szentmisék, közös imádságok, keresztúti ájtatosságok és más egyházi alkalmak hozzák össze a híveket.
A Remete-kápolna ma is több egy történelmi épületnél: a szekszárdiak közös hagyományainak, ünnepeinek és lelki életének egyik különleges helyszíne.
Gyakorlati tippek
- Látogatás: A kápolna belső terének megtekintéséről és az aktuális miserendről érdemes előzetesen tájékozódni a Szekszárdi Plébánia honlapján.
- Fotózás: A barokk kápolna, a hatalmas fák és a kálvária különösen szép fotótémát kínálnak.
Fotók forrása: Remete kápolna FB oldala
