Az évszázados fák között a dombtetőn álló barokk kápolna a város egyik legrégebbi búcsújáró helye. Történetéhez remetékről szóló legendák, gyógyító erejűnek tartott forrás és a szekszárdiak pestisjárvány után tett fogadalma kapcsolódik. A szeptemberi Kisboldogasszony-búcsú ma is élettel tölti meg a kápolnát és környékét.
7100 Szekszárd, Kápolna tér 10.
Előzetes bejelentkezés szerint vagy szentmisék, búcsúk és egyházi események idején.
Borozgatás közben könnyebben oldódik a hangulat, lehullanak az álarcok, fokozódnak az érzelmek. Ezt az életérzést egy pajzán jelenettel idézi a Vármegyeháza kertjében Dionüszosz, a bor és a mámor istene, valamint egy nőalak bronzkompozíciója. Ünnepi alkalmakkor pedig valóban szekszárdi bor folyik a kút csapjaiból.
Szekszárd legrégebbi fennmaradt köztéri alkotása a barokk Szentháromság-szobor. A nagy pestisjárvány elmúltáért érzett hálából 1753-ban emelt emlékmű gazdagon faragott alakjai és titkot rejtő latin feliratai egy régi Szekszárd történetét mesélik el. Érdemes közelebbről is szemügyre venni – szinte minden részlete tartogat egy érdekességet!
Mintha csak a Gemenc erdejéből lépett volna elő, Götz János bronzszarvasát most a Wosinsky Mór Múzeum melletti sétakertben találod. A szobor igen kalandos utat járt be, mire újra Szekszárd egyik kedves köztéri dísze lett. Állj meg mellette, és idézd fel egy pillanatra az erdő csendjét a belvárosban!
Szekszárd szívében a Vármegyeháza igazi időutazásra hív! Sétálj be a klasszicista épület hangulatos udvarába, ahol az egykori bencés apátság templomának romjai a város több évszázados múltját idézik. Nézz körül, fedezd fel a múzeumi kiállításokat, és hagyd, hogy ez a különleges hely egy kicsit közelebb hozzon Szekszárd történetéhez!
Hallottál már a szekszárdi Csontos-szurdikról, ahol a löszfalból előbukkanó csontmaradványok őrzik a múlt nyomait? Keresd fel a Parásztai tanösvény mentén, és fedezd fel a szurdikok különös világát, ahol a természet folyamatosan formálja a tájat!