Szentháromság-szobor

Szentháromság-szobor – Egy város hálája kőbe faragva

A Béla király tér barokk Szentháromság-szobra több 1753 óta őrzi a város egyik különleges történetét. Szekszárd legrégebbi fennmaradt köztéri alkotása egy olyan korba repít vissza, amikor a járványok egész települések sorsát változtathatták meg. Gazdagon faragott alakjai és latin feliratai ma is az egykori szekszárdiak félelmeiről, hitéről és hálájáról mesélnek.

Miért érdemes közelebbről is megnézni?

  • Egy járvány emléke: Az 1738–1740-es nagy pestisjárvány Tolna vármegyét is sújtotta. Szekszárdon vesztegzárral és szigorú óvintézkedésekkel védekeztek a fertőzés ellen. A járvány elmúltáért érzett hálából 1753-ban állították a fogadalmi emlékművet. Az ilyen szobrok a barokk korban számos közép-európai város főterén megjelentek. Egyszerre fejezték ki a vallásos hitet, a közösség összetartozását és a megmenekülésért érzett hálát.
  • Egy régi Szekszárd tanúja: A szobor felállításakor a város még a török hódoltság után gyarapodó mezőváros volt. Lakói főként földművelésből és szőlőtermesztésből éltek, a mai főtér meghatározó épületei pedig még nem álltak.
  • Szentek a kőbe faragva: A szobor tetején a Szentháromság látható: az Atya, a Fiú és a galambként ábrázolt Szentlélek. Az oszlop körül Szűz Mária és több szent, köztük a pestis ellen oltalmazó Szent Rókus és Szent Sebestyén alakjai kaptak helyet. Szent Rókus a hagyomány szerint maga is átesett a betegségen, és a pestisben szenvedők segítőjeként vált ismertté. Szent Sebestyén tisztelete szintén összekapcsolódott a járványoktól való védelemmel.
  • Szent Rozália rejtett alakja: A szobor déli oldalán, egy apró, kovácsoltvas ráccsal védett fülkében Szent Rozália fekvő alakja látható. Őt is a pestis ellen oltalmazó szentként tisztelték.
  • Az 1740-es évszám titka: A talapzat latin feliratai úgynevezett kronosztichonok: a római számként olvasható betűk összege az 1740-es évszámot adja ki. Az egyik felirat magyar fordítása: „Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság.” – A szavak ma is felidézik, milyen jelentősége volt a járvány elmúltának az akkori közösség életében. A szobor így nem csupán egy történelmi esemény emléke, hanem a szekszárdiak hálájának több mint két és fél évszázados tanúja.

Gyakorlati tippek

  • Fedezd fel a részleteket! A szobor minden oldalán más-más alakokat és díszítéseket láthatsz. Különösen érdekes a kis fülkében fekvő Szent Rozália és a talapzat latin feliratai.
  • Fotópont: A szobor a Béla király tér egyik legszebb fotótémája. A háttérben a Belvárosi templommal különösen hangulatos képet készíthetsz.
  • A környék látnivalói: Néhány lépésre találod a Belvárosi templomot, a Vármegyeházát és az egykori bencés apátság romjait. A tértől rövid sétával a Babits Mihály Emlékház is elérhető.

Ez is érdekelhet: 

Az évszázados fák között a dombtetőn álló barokk kápolna a város egyik legrégebbi búcsújáró helye. Történetéhez remetékről szóló legendák, gyógyító erejűnek tartott forrás és a szekszárdiak pestisjárvány után tett fogadalma kapcsolódik. A szeptemberi Kisboldogasszony-búcsú ma is élettel tölti meg a kápolnát és környékét.
7100 Szekszárd, Kápolna tér 10.
Előzetes bejelentkezés szerint vagy szentmisék, búcsúk és egyházi események idején.
Borozgatás közben könnyebben oldódik a hangulat, lehullanak az álarcok, fokozódnak az érzelmek. Ezt az életérzést egy pajzán jelenettel idézi a Vármegyeháza kertjében Dionüszosz, a bor és a mámor istene, valamint egy nőalak bronzkompozíciója. Ünnepi alkalmakkor pedig valóban szekszárdi bor folyik a kút csapjaiból.
7100 Szekszárd, Garay tér
Mindig nyitva.
Mintha csak a Gemenc erdejéből lépett volna elő, Götz János bronzszarvasát most a Wosinsky Mór Múzeum melletti sétakertben találod. A szobor igen kalandos utat járt be, mire újra Szekszárd egyik kedves köztéri dísze lett. Állj meg mellette, és idézd fel egy pillanatra az erdő csendjét a belvárosban!
Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum sétakertje
Mindig nyitva.
Szekszárd szívében a Vármegyeháza igazi időutazásra hív! Sétálj be a klasszicista épület hangulatos udvarába, ahol az egykori bencés apátság templomának romjai a város több évszázados múltját idézik. Nézz körül, fedezd fel a múzeumi kiállításokat, és hagyd, hogy ez a különleges hely egy kicsit közelebb hozzon Szekszárd történetéhez!
7100 Szekszárd, Béla király tér 1.
Nyitva hétfő kivételével naponta 10-17 óráig
Hallottál már a szekszárdi Csontos-szurdikról, ahol a löszfalból előbukkanó csontmaradványok őrzik a múlt nyomait? Keresd fel a Parásztai tanösvény mentén, és fedezd fel a szurdikok különös világát, ahol a természet folyamatosan formálja a tájat!
Parászta tanösvény / Csontos szurdik
Időjárásnak megfelelően bármikor látogatható
Egy kis túra, löszfalak, szőlőhegyek és egy egészen más nézőpont Szekszárdra. Ez nem egy szokásos erdei séta. A Benedek-szurdikban magas löszfalak között kanyarog az út, a falak üregeiben gyurgyalagok fészkelhetnek, a dombtetőre felérve pedig a szőlőhegyek és a környező táj panorámája tárul eléd.
Benedek-szurdik tanösvény
Időjárásnak megfelelően bármikor látogatható
Szekszárd Megyei Jogú Város honlapja
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.