CÍM NYILVÁNTARTÁS

1. Tájékoztató

A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint: „123. § (1) A Magyarország területén található ingatlannak e rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie.”

A Kormány címképzésért felelős szervként – egyebek mellett – az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

A címképzésért felelős szerv az illetékességi területére vonatkozóan ellátja a címkezeléssel összefüggő feladatokat és gondoskodik e feladatai nyomán, a központi címregiszterben tárolt adatokban bekövetkezett változásokat igazoló okiratok őrzéséről.

Cím akkor

1. a) keletkezik, ha valamennyi, e rendeletben előírt címadatát bejegyezték a központi címregiszterbe,
2. b) szűnik meg, ha valamennyi címadatát törölték a központi címregiszterből,
3. c) módosul, ha valamely címeleme megváltozik.

A Korm. rendelt 126. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy a központi címregiszter mely címelemeket tartalmazza, ezek

1. a) az országnevet,
2. b) a megye nevét,
3. c) a település nevét,
4. d) a postai irányítószámot,
5. e) ha van, a településrésznevet,
6. f) ha van, a kerület megjelölését,
7. g) a közterületnevet,
8. h) a közterületjelleget,
9. i) a házszámot,
10. j) ha azonos házszám alatt egynél több épület van, a házszámhoz tartozó épület jelét,
11. k) ha az épületben egynél több lépcsőház van, a házszámhoz tartozó épülethez rendelt lépcsőház jelét,
12. l) ha az épületben vagy a lépcsőházban több szinten találhatóak önálló rendeltetési egységek, az épülethez vagy a lépcsőházhoz tartozó szint jelét, és
13. m) ha az épület vagy a lépcsőház azonos szintjén több önálló rendeltetési egység van, az önálló rendeltetési egység ajtajának, bejáratának megjelölését.

A közterület elnevezése a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Közterület elnevezésére – egyebek mellett – az elnevezéssel érintett ingatlanok tulajdonosai is tehetnek javaslatot.

1. Ügyintézés:

Közterület nevének megállapítására, címmegállapításra/módosításra kérelemre és hivatalból kerülhet sor.

Hatósági bizonyítvány kiadására kérelemre kerül sor.

Hatáskör, illetékesség: Szekszárd közigazgatási területe

Az ügyet intéző iroda: 

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Hatósági és Koordinációs Igazgatóság
Igazgatási Osztály

Címe:
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 

Telefon: 74/504-100,

Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő:         8:00 – 12:00-ig  és 13:00 – 16:30-ig
Szerda:       8:00 – 12:00-ig  és  13:00 -16:30-ig
Péntek:       8:00 – 12:00-ig

Időpontfoglalásra nincs lehetőség

Ügyintéző:
Bustya Gabriella igazgatási ügyintéző 

Telefon: 20/345-3872; 74/504-115

Szelei Orsolya igazgatási ügyintéző

Telefon: 74/504-176

Ügyintézési határidő: 60 nap

Hatósági bizonyítvány iránti kérelem esetén: 8 nap

A címnyilvántartással kapcsolatban beadható kérelmek:

–          Cím megállapításának/módosításának kezdeményezése

–          Hatósági bizonyítvány kiállításának kezdeményezése

–          Javaslat közterület elnevezésére

A kérelmek benyújthatóak postai úton (7100 Szekszárd, Pf.: 83.), hivatalos elektronikus úton és személyesen a Polgármesteri Hivatal (Szekszárd, Béla király tér 8.) Ügyfélszolgálatán.

Mellékelni/bemutatni szükséges a kérelmet alátámasztó dokumentumot (pl.: földhivatali határozat, tulajdoni lap, társasházak esetében társasház alapító okirat)

Az eljárás illetékmentes.

Letölthető nyomtatvány: Hatósági bizonyítvány iránti kérelem címigazolás céljából

                                             Házszám megváltoztatására, megállapítására irányuló kérelem

Elektronikus ügyintézés esetén a kérelem elérhető: https://ohp-20.asp.lgov.hu/ugyinditas

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. (1) bekezdése értelmében, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében – egyebek mellett – a felhasználóként eljáró gazdálkodó szervezet valamint a felhasználó jogi képviselője.

1. Kapcsolódó jogszabályok

• A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásról szóló 1992. évi LXVI. törvény
• A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. tv.
• A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI.6.) Korm. rendelet
• A digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervek kijelöléséről szóló 320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 11/2017. (IV. 4.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezésének rendjéről és a házszámok megállapításának szabályairól

Az ügyfeleket megillető jogok és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerint:

Ügyfél fogalma: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (Ákr. 10. § (1)

Tájékoztatom az ügyfelet az Ákr. 33. § – 34. §-i alapján, hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesíti.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen. (Ákr. 5. § (1) bek.)

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. §)

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – az Ákr-ben felsorolt kivételektől eltekintve – eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) be.)

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ákr. 13. § (1) bek.)

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (Ákr. 27. § (1)-(3)

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (77. § (1)-(2)