Bannerkép: Látkép Szekszárdról

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY

Hatósági bizonyítvány kiállítása

  1. Tájékoztató:

A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

Ha a hatósági bizonyítványt a hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a hatóság nem rendelkezik, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

Osztályunkon elsősorban az alábbi hatósági bizonyítványok kiadása kérhető:

a) címigazolás kiadása

b) 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz forgalomba helyezéséhez és átírásához szükséges, a tárolási hely alkalmasságát tanúsító jegyzői igazolás kiadása,

c) a gépjárművek útdíj fizetés alóli mentességével kapcsolatos hatósági bizonyítvány

d) önálló lakás rendeltetési egység számának igazolása kedvezményes lakossági sávhatár szerinti földgázmennyiség igénybevétele céljából

a) Címigazolás kiadása. Lásd: Címnyilvántartás

b) 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz forgalomba helyezéséhez és átírásához szükséges, a tárolási hely alkalmasságát tanúsító jegyzői igazolás:

1.) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból

– 10-nél többet üzemeltető üzemben tartó székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék vagy a Kormány által rendeletben kijelölt szerv által vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,

– a legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amely alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja,

feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál.

Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.

Telephely alatt a legfeljebb 10 járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabályban megnevezett tárolóhely is értendő.

2.) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát.

Az ingatlan a járművek tárolására akkor alkalmas, ha

– az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében,

– az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és

– az ingatlanon tárolt járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás – tekintettel a lakókörnyezet jellegére is – nem jelentős.

Ha a járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyzői döntés alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 780 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

  1. c) A gépjárművek útdíj fizetés alóli mentességével kapcsolatos hatósági bizonyítvány:

A mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: kérelmező) a székhelye vagy lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől kérelmezheti a 3. mellékletben meghatározott mezőgazdasági termények vagy élőállat (a továbbiakban együtt: termék) szállítására vonatkozó, a jegyző illetékességi területén található vagy azon kívül eső, a kérelmező székhelye vagy lakóhelye és a használatában álló termőföld, tanya vagy telephely közötti főúti útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozó, élőállat esetén legfeljebb 30 napig, mezőgazdasági termény esetén – a június 15-e és december 15-e közötti időszakban – a kérelemben meghatározott termény betakarításának időtartamáig, de legfeljebb 30 napig érvényes, díjmentes viszonylati jegy kiváltására jogosító hatósági bizonyítvány kiadását.

A jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal az egyetemes útdíjszolgáltató a hatósági bizonyítványban megjelölt útdíjköteles elemi útszakaszokra díjmentes viszonylati jegyet állít ki a kérelmező részére.

A jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány az abban meghatározott időtartamban érvényes.

  1. d)  Önálló lakás rendeltetési egység számának igazolása kedvezményes lakossági sávhatár szerinti földgázmennyiség igénybevétele céljából

 

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 69/2016. (XII. 29.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) a kedvezményes lakossági sávhatárra és többletmennyiségre vonatkozó szabályok között az alábbiak szerint szabályozza a jegyző hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó hatáskörét:

16. § (1) A GET 3. § 47. pontja és 32. § (1a) bekezdés d) és e) pontja szerinti lakossági fogyasztó, ha a társasháznak, lakásszövetkezetnek nem minősülő felhasználási helyen belül vagy önálló felhasználási helyet képező, a társasház alapító okirata szerinti társasházi albetéten belül több, de legfeljebb négy, a (4) bekezdés szerinti lakás rendeltetési egység található, a 10. § (1) bekezdés szerinti kedvezményes lakossági sávhatár szerinti földgázmennyiség és a felhasználási helyen belül található lakás rendeltetési egységei számának szorzata alapján meghatározott kedvezményes lakossági sávhatárra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, 10. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó, kedvezményes gázdíjon biztosított földgázmennyiség igénybevételéhez a lakossági fogyasztó benyújtja az egyetemes szolgáltató részére a 17. § alapján a települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítványt…

(4) Az (1) bekezdés tekintetében lakás rendeltetési egység alatt a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) 126. §-a szerinti lakás rendeltetési egységet kell érteni, azzal, hogy nem kell figyelembe venni

  1. a) a TÉKA 5. § 113. pontjában foglalt, az önálló rendeltetési egységek önálló bejáratára, valamint
  2. b) a lakások műszaki megosztására

vonatkozó követelményeket, ha a lakások a TÉKA 126. §-ában foglalt egyéb követelményeknek eleget tesznek.

17. § (1) A 16. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: eljáró hatóság) kérelemre, a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki felhasználási helyenként a lakás rendeltetési egységek számáról.

(2) Az e § szerinti hatósági bizonyítvány kizárólag a 16. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevétele céljából használható fel…

  1. Ügyintézés

 Hatáskör, illetékesség: Szekszárd közigazgatási területe

 Az ügyet intéző iroda: 

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal – Hatósági és Koordinációs Igazgatóság
Igazgatási Osztály

Címe:
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 

Telefon: 74/504-100,

 Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő:   8:00-12:00  és  13:00-16:30
Szerda: 8:00-12:00  és  13:00-16:30
Péntek: 8:00-12:00

 

Ügyintéző:

Kiss Márta; Tel: 74/504-116

A címigazolás tekintetében: Bustya Gabriella; Tel: 20/345-3872; 74/504-115

 

Ügyintézési határidő: 8 nap

Útdíjfizetés alóli mentesség igazolásánál: 3 nap

Az eljárás kérelemre indul.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. tv. 19. § (1) bekezdése szerinti ügyfelek (gazdálkodó szervezetek és az ügyfél jogi képviselője) elektronikus ügyintézésre köteles.

Az eljárás illetékmentes.

Letölthető nyomtatvány:

Hatósági bizonyítvány iránti kérelem címigazolás céljából – lásd: Címigazolás ügykörnél

III.                Kapcsolódó jogszabályok:

  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv.
  • A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (tárolási helyre vonatkozó

igazolás)

  • A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény
  • A mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj fizetése alóli mentesülésének részletes szabályairól szóló 243/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet (útdíjmentességre vonatkozó igazolás)
  • Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi. LXVII. törvény
  • A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 69/2016. (XII. 29.) NFM rendelet

Az ügyfeleket megillető jogok és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerint.

Ügyfél fogalma: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (Ákr. 10. § (1)

Tájékoztatom az ügyfelet az Ákr. 33. § – 34. §-i alapján, hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesíti.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen. (Ákr. 5. § (1) bek.)

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. §)

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – az Ákr-ben felsorolt kivételektől eltekintve – eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) be.)

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ákr. 13. § (1) bek.)

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (Ákr. 27. § (1)-(3)

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (77. § (1)-(2)

Szekszárd Megyei Jogú Város honlapja
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.