VÁSÁR-PIAC,BEVÁSÁRLÓKÖZPONT, HELYI TERMELŐI PIAC

Vásár-, piac, bevásárlóközpont, helyi termelői piac üzemeltetése

Tájékoztató

Vásár, piac, bevásárlóközpont, valamint helyi termelői piac a helyük szerinti települési önkormányzat jegyzőjének (továbbiakban: jegyző) engedélyével, illetve a jegyzőhöz történt bejelentést követően üzemeltethető.

a.) Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amely vásár rendezése, helyi termelői piac működése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal.

A vásár vagy a piac üzemeltetését a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője engedélyezi.

Az eljárás kérelemre indul.

Az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító esemény bekövetkeztére vonatkozó biztonsági tervet az alábbi esetekben kell készíteni:

Ha a vásár, piac, bevásárlóközpont, egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadó képességű, továbbá
a szabadtéren tartott vásár, piac esetében, akkor, ha az egyidejűleg résztvevők létszáma az 1000 főt várhatóan meghaladja

A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. A vásárokról és piacokról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A fenntartó haladéktalanul köteles a jegyzőt értesíteni a bejegyzett adatokban történt változásról, valamint a vásár-, illetve a piac megszűnéséről.

b.) Aki bevásárlóközpontot kíván üzemeltetni, köteles az erre irányuló szándékát a jegyzőnek bejelenteni.

A jegyző a bejelentés alapján, – amennyiben az megfelel a Szolgtv. 22.§-ában, valamint az 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet 4/A § (1) bekezdésében foglaltaknak – a bevásárlóközpontot nyilvántartásba veszi, majd a bejelentés másolatát a nyilvántartási számmal együtt megküldi az illetékes fogyasztóvédelmi, és a munkavédelmi hatóságnak, valamint az illetékes rendőrkapitányságnak.

A bevásárlóközpont fenntartója a bejegyzett adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek, aki a változást a nyilvántartásba bejegyzi és erről az érintett hatóságokat tájékoztatja.

c.) Helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándékot a fenntartónak a piac helye szerint illetékes települési jegyzőnél kell bejelenteni.

A helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti vármegyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.

A bejelentés alapján – amennyiben az megfelel a Szolgtv. 22.§-ának, valamint az 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet 4/B § 2) bekezdésének, úgy – a települési jegyző a helyi termelői piacot nyilvántartásba veszi. A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi a népegészségügyi, valamint élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási hivatalának, illetve a növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának, az illetékes rendőrkapitányságnak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

A helyi termelői piac fenntartója a bejegyzett adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a települési jegyzőnek, aki a változást a nyilvántartásba bejegyzi.

Ha a helyi termelői piac üzemeltetéséhez – a forgalmazott termékekre tekintettel – külön hatóság engedélye szükséges, a külön engedély kiadására irányuló eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti megelőző eljárásnak minősül.

Ügyintézés

Az ügyet intéző osztály:

Hatósági és Koordinációs Igazgatóság – Igazgatási Osztály

Címe:

7100 Szekszárd, Béla király tér 8. ügyfélszolgálati iroda

Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:00-ig

Szerda: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:00-ig

Péntek: 8:00 – 12:00-ig

Ügyintéző:

Tóthfalusi Tímea hatósági ügyintéző

Telefon: 74/504-144

Horváth János hatósági ügyintéző

Telefon: 74/504-179

Eljárás indul:

Kérelemre

Ügyintézési határidő:

Engedélyezési eljárásban: 20 nap

Bejelentéses eljárásban: 15 nap

Illeték: Az eljárás illetékmentes

Nyomtatványok:

Vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelem (ezen belül a termelői piac is)
Bejelentés bevásárlóközpont üzemeltetéséről

A nyomtatvány elérhető: https://ohp-20.asp.lgov.hu/ugyinditas

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény értelmében a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles.

III. Kapcsolódó jogszabályok:

55/2009. (III.13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról,
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (Kertv.),
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól (Szolgtv.)
2016. évi CL törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
2023. évi CIII. törvény a digitális álamról és a digitális szolglatások nyújtásának egyes azbályairól
1990.évi XCIII. Törvény az illetékekről (Itv.)

Az ügyfeleket megillető jogok és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerint.

Ügyfél fogalma: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (Ákr. 10. § (1)

Tájékoztatom az ügyfelet az Ákr. 33. § – 34. §-i alapján, hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesíti.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen. (Ákr. 5. § (1) bek.)

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. §)

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – az Ákr-ben felsorolt kivételektől eltekintve – eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) be.)

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ákr. 13. § (1) bek.)

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (Ákr. 27. § (1)-(3)

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (77. § (1)-(2)