TÁRSASHÁZAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

Tájékoztató

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 27/A. §-ának hatályba lépésével 2014. február 1-től a társasházak törvényességi felügyelete a jegyző hatáskörébe tartozik.

A törvényességi felügyelet kiterjed a társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletére, az alábbiak szerint:
A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és

c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye. Az eljárás nem irányulhat a társasház működésének gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból való ellenőrzésére.

A társasház címe szerint illetékes jegyző jogosult az eljárásra.
A jegyző nem vehet részt abban az eljárásban, amelyben a jegyző illetékességi területén működő helyi önkormányzat, képviselő-testület, azok szerve vagy érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezet társasházi tulajdonostársként, vagy a jegyző illetékességi területén működő helyi önkormányzatnak, illetve képviselő-testületnek szerve vagy érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezete közös képviselőként vagy a társasház társasházkezelőjeként az eljárás érintettje (kizárási ok bejelentése).

Az eljárás indulhat hivatalból, vagy bejelentésre.

Bejelentéssel élhet: a társasházi tulajdonostárs, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke

A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni. A helyszíni ellenőrzés során a jegyző a társasház közös tulajdonba tartozó épületrészeibe beléphet, ott az eljárással összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, az ott tartózkodó személytől tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, valamint az ellenőrzés dokumentálása céljából a helyszínről, a megvizsgált iratokról, tárgyakról képfelvételt készíthet.

Ha a bejelentő a vonatkozó jogszabályban foglaltakat igazolja (lásd: Ügyintézés) és a bejelentés alapján az eljárásra okot adó körülmény fennállása valószínűsíthető, a jegyző az eljárást megindítja.

Ha a jegyző a fentiek szerint nem indít eljárást, a bejelentőt – a bejelentésében foglalt erre irányuló kérelme esetén – az írásbeli bejelentés kézhezvételétől, vagy a szóbeli bejelentés napjától számított 30 napon belül írásban tájékoztatja az eljárás elmaradásának indokairól.

A törvényességi eljárás során hozható döntés:

A jegyző az eljárást felhívás kibocsátása nélkül lezárja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a társasház törvényes működését sértő körülmény nem, vagy már nem áll fenn.
2. Ha a jegyző megállapítja, hogy a társasház működése nem jogszerű, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
3. A jegyző az eljárást megszünteti, ha megállapítja, hogy a társasház a felhívásban foglaltaknak megfelelően a törvényes működését helyreállította, vagy törvényes működését sértő körülmény már nem áll fenn.
Ügyintézés:

Az ügyintézés helye:

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Hatósági és Koordinációs Igazgatóság

Igazgatási Osztály
7100 Szekszárd Béla király tér 8.

Telefon: 74/504-100

Az ügyfélfogadási idő:

Hétfő: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:00-ig

Szerda: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:00-ig

Péntek: 8:00 – 12:00-ig

Időpontfoglalásra nincs lehetőség

Ügyintéző:
Steinerné dr. Berenkei Zsuzsanna

Telefon: 74/504-105

Az eljárás illetékmentes.

Az eljárás megindításának határideje: 30 nap

Az eljárás indulhat hivatalból vagy bejelentésre. A bejelentéshez csatolandó (igazolandó):

Tulajdonosi bejelentés esetén a tulajdonostársi minőséget igazoló, legalább nem hiteles és 30 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolat; meghatalmazotti eljárás esetén: 30 napnál nem régebbi, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti meghatalmazás;
közös képviselő bejelentése esetén a közös képviselő megválasztásáról szóló közgyűlési határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv-kivonat;

A bejelentés benyújtható:

– személyesen – ügyfélfogadási időbení
– postai úton (7101 Szekszárd, Pf.: 83)
– hivatalos elektronikus úton (a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton): E-papír vagy E-önkormányzat

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. tv. 19. § (1) bekezdésében felsorolt ügyfelek (egyebek mellett a gazdálkodó szervezet, jogi képviselő) elektronikus ügyintézésre köteles.

Kapcsolódó jogszabályok:

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv.
A jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet

Az ügyfeleket megillető jogok és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerint:

Ügyfél fogalma: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (Ákr. 10. § (1)

Tájékoztatom az ügyfelet az Ákr. 33. § – 34. §-i alapján, hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesíti.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen. (Ákr. 5. § (1) bek.)

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. §)

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – az Ákr-ben felsorolt kivételektől eltekintve – eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) be.)

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ákr. 13. § (1) bek.)

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (Ákr. 27. § (1)-(3)

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (77. § (1)-(2)