SZEKSZÁRD NÉV ÉS CÍMERHASZNÁLAT

„Szekszárd” név és címerhasználat engedélyezése

1. Tájékoztató

 Annak a természetes és jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, aki Szekszárd város nevét annak toldalékos vagy bármely más kötőjeles és egyéb írásmódú megjelölését (a továbbiakban: Szekszárd név), elnevezésében, rendezvény elnevezéséhez, tevékenysége során, működésével összefüggésben, továbbá címerét embléma, jelvény, kiadvány, dísz-, emléktárgy, egyéb termék készítéséhez vagy forgalmazásához használni kívánja – rendeletben meghatározott kivételekkel – engedélyt kell kérnie.

 A Szekszárd név felvétele és használata, valamint a címerhasználat csak azok számára engedélyezhető, akiknek tevékenysége kötődik Szekszárdhoz, valamint a tevékenység tervezett célja nem sérti Szekszárd jó hírét, illetve az önkormányzat érdekeit, nincs adó- és egyéb köztartozásuk.

 Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése a címer, valamint a Szekszárd név használat engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatos hatáskörét a Kulturális, Turisztikai és Városmarketing Bizottságra ruházza át.

A címer használat, valamint a Szekszárd név használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni.

 Az engedélyezési eljárás kérelemre indul, melyet a Kulturális, Turisztikai és Városmarketing Bizottsághoz kell benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását köztartozás mentességről, a használni kívánt címerrel, Szekszárd névvel díszített tárgy, kiadvány mintáját vagy méretarányos rajzát, a városnév tervezett használatával kiegészített megnevezést, vagy a városnév használatával érintett termék leírását, meghatalmazást, képviseleti jogosultság igazolását. A helyi adótartozás mentességről szóló igazolást az önkormányzati hatóságtól hivatalból kell beszerezni.

 Az engedélykérelmet döntésre a jegyző készíti elő és gondoskodik a döntés kérelmező részére történő megküldéséről.

Az engedély szólhat: 

1. a)  határozatlan időre,
2. b)  határozott időre,
3. c)   a tevékenység folytatásának idejére,
4. d)  egy alkalomra,
5. e)  több alkalomra.

 A Kulturális, Turisztikai és Városmarketing Bizottság – az Önkormányzati Rendeletben foglalt indokok alapján – a kérelmet elutasíthatja, illetve a már kiadott engedélyt visszavonhatja.

A kiadott és a visszavont engedélyekről és a regisztrált használókról a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik Szekszárd város honlapján való közzétételről.

1. Ügyintézés

Hatáskör, illetékesség: Szekszárd név, címer használatára engedélyt kérő bármely természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

 Az ügyet intéző osztály: 

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Hatósági és Koordinációs Igazgatóság
Igazgatási Osztály

 Címe:
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 

Telefon: 74/504-100,

 Ügyfélfogadási időpontok:

 Hétfő:    8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:00-ig

Szerda:  8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:00-ig

Péntek:  8:00 – 12:00-ig

Időpontfoglalásra nincs lehetőség

Ügyintéző:
Steinerné dr. Berenkei Zsuzsanna osztályvezető

Telefon: 74/504-105

 Illeték: az eljárás illetékmentes

 Letölthető dokumentum: Kérelemnyomtatvány

 Csatolandó dokumentumok:

• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása köztartozás mentességről,
• a használni kívánt címerrel, Szekszárd névvel díszített tárgy, kiadvány mintája vagy méretarányos rajza/a városnév tervezett használatával kiegészített megnevezés, vagy a városnév használatával érintett termék leírása,
• meghatalmazás, képviseleti jogosultság igazolása,
• annak igazolása, hogy az adott tevékenység kötődik Szekszárdhoz (pl: alapító okirat, alapszabály)

A kérelem benyújtásának módja:  

A.)  Természetes személy ügyfél esetén

• Személyesen ügyfélfogadási időben
• Postai úton (7101 Szekszárd, Pf.: 83.)
• Természetes személy ügyfél nem köteles elektronikus ügyintézésre, azonban dönthet úgy, hogy a kérelmeit elektronikus úton nyújtja be. Ebben az esetben rendelkeznie kell Ügyfélkapus elérhetőséggel.

A természetes személy ügyfél a kérelmeit az Ügyfélkapus bejelentkezést követően online kitölthető űrlapot, az általános üzenetküldő szolgáltatáson, az ún. ePapíron keresztül tudja benyújtani.

B.)  Gazdálkodó szervezet és ügyfél jogi képviselője

Az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet a kérelmeit elektronikus úton köteles benyújtani.
Az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet a kérelmeit Cégkapus bejelentkezést követően az általános üzenetküldő szolgáltatáson, az ún. ePapíron keresztül tudja benyújtani.

Ügyintézési határidő: 60 nap

 III.                Kapcsolódó jogszabályok:

• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv.

• Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 26/2016. (VI. 21.) önkormányzati rendelete a városi önkormányzati jelképekről és a „Szekszárd” név használatáról

Az ügyfeleket megillető jogok és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerint.

Ügyfél fogalma: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (Ákr. 10. § (1)

Tájékoztatom az ügyfelet az Ákr. 33. § – 34. §-i alapján, hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesíti.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen. (Ákr. 5. § (1) bek.)

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. §)

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – az Ákr-ben felsorolt kivételektől eltekintve – eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) be.)

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ákr. 13. § (1) bek.)

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (Ákr. 27. § (1)-(3)

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (77. § (1)-(2)