SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÁS TEVÉKENYSÉG

Szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának bejelentése

Tájékoztató:

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) határozza meg Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét.
Rendelkezései szerint a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a kereskedelmi és a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (továbbiakban: jegyző) jár el.

Szálláshely–szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos idejű éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.
(Továbbra sem minősül szálláshely-szolgáltatásnak az ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet, vagy ágybérlet keretében.)

Szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó,

Szálláshelytípusok:

Szálloda
Panzió
Kemping
Üdülőháztelep
Közösségi szálláshely
Egyéb szálláshely
Magánszálláshely

január 1-től szálláshely-szolgáltatási tevékenység valamennyi szálláshelytípus esetében a jegyzőhöz történt bejelentést követően folytatható.

Szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban regisztrált szálláshelyen folytatható, amely megfelel azon szálláshelytípus szerinti minőségi, műszaki és szolgáltatási követelményeknek, amely tekintetében a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatni kívánják. A jegyző a bejelentés alapján a szálláshelyet nyilvántartásba veszi, a bejelentést közli a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjével, illetve a R-ben foglaltak szerint – hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából – értesíti a további hatóságokat.

A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie az adott szálláshelytípusra vonatkozó, az R. 4. §-a szerinti követelményeknek.
A szálláshely szolgáltató a bejelentett adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, a szálláshely megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

Ügyintézés

Hatáskör és illetékesség: Szekszárd közigazgatási területe

Az ügyet intéző osztály:

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Hatósági és Koordinációs Igazgatóság
Igazgatási Osztály

Címe:
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. ügyfélszolgálati iroda

Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:30-ig
Szerda: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:30-ig
Péntek: 8:00 – 12:00-ig

Időpontfoglalásra nincs lehetőség

Ügyintéző:
Tóthfalusi Tímea hatósági ügyintéző
Telefon: 74/504-144
Horváth János hatósági ügyintéző
Telefon: 74/504-179

Az eljárás indul: Kérelemre

Illeték: illetékmentes

Ügyintézési határidő: 15 nap

Kérelem-nyomtatványok elérhetők: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. tv. 19. § (1) bekezdése szerinti ügyfelek (gazdálkodó szervezetek és az ügyfél jogi képviselője) elektronikus ügyintézésre köteles.

III. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,
239/2009. (X.20.) kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről.
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az ügyfeleket megillető jogok és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerint.

Ügyfél fogalma: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (Ákr. 10. § (1)

Tájékoztatom az ügyfelet az Ákr. 33. § – 34. §-i alapján, hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesíti.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen. (Ákr. 5. § (1) bek.)

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. §)

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – az Ákr-ben felsorolt kivételektől eltekintve – eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) be.)

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ákr. 13. § (1) bek.)

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (Ákr. 27. § (1)-(3)

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (77. § (1)-(2)