IPARI TEVÉKENYSÉGEK

Ipari tevékenységek bejelentése, engedélyezése

Tájékoztató

február 28-án lépett hatályba a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.). Az R. hatálya alá tartozó ipari tevékenységek a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően, illetve jogerős telepengedély birtokában gyakorolhatók.

Bejelentést követően gyakorolhatók:

– a R. 1. számú mellékletében felsorolt ipari tevékenység;

– a R.2. számú mellékletben meghatározott ipari tevékenység, ha külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen található a telep, vagy ha nem ipari területen van a telep, de ha a telepként szolgáló építmény vagy építményben az önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetésre 6 hónapnál nem régebbi véglegessé vált használatbavételi engedéllyel vagy tudomásulvétellel, illetve fennmaradási egyben használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

Jogerős telepengedély birtokában folytatható a R. 2. számú mellékletében felsorolt ipari tevékenység

– a fent nem említett esetben

A R. 3. § (1) bekezdésére figyelemmel a bejelentést, illetve a telepengedély kiadása iránti kérelmeket a telep fekvése szerint illetékes település önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani.

Bejelentés köteles tevékenység esetén az ipari tevékenység folytatója – az ipari tevékenység megkezdését megelőzően – megteszi a bejelentést az eljáró hatóság, azaz Szekszárd Megyei Jogú Város Jegyzője felé.

Az eljáró hatóság meggyőződik arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 83. §-a szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

– Ha az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja, és a telepet bezáratja.

– Ha az adott tevékenység a telepen végezhető, a telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi és a nyilvántartást az interneten közzéteszi.

Telepengedély köteles tevékenység esetén az ipari tevékenység folytatója benyújtja kérelmét az eljáró hatóság – azaz, Szekszárd Megyei Jogú Város Jegyzője – felé.

– Ha az adott tevékenység a telepen nem végezhető, a kérelmet elutasítja.

– Ha az adott tevékenység a telepen végezhető, szakhatóságok bevonásával, helyszíni szemle tartásával lefolytatja az engedélyezési eljárást.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szakkérdésben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a telepengedélyezési eljárás tekintetében szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

A jegyző a telepek nyilvántartásba vételét követően a bejelentés másolatával, illetve a telepengedély megadásáról szóló határozattal értesíti az érintett hatóságokat, szakhatóságokat.

A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minősül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan – ide nem értve a települési önkormányzat tulajdonában lévő kivett utat – tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

Az ipari tevékenység végzője a nyilvántartásba bejegyzett adatainak változását, vagy az ipari tevékenység megszüntetését haladéktalanul, írásban köteles a jegyzőnek bejelenteni.

Amennyiben a tevékenység folytatója

a) telepengedély-köteles tevékenységet folytat telepengedély nélkül vagy bejelentés-köteles tevékenységet folytat bejelentés nélkül, vagy
b) a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak,

a jegyző az ipari tevékenység folytatását megtiltja, illetve a telepengedélyt visszavonja, és a tevékenységet, illetve a telepet törli a nyilvántartásból

Ügyintézés:

Az ügyet intéző osztály:

Hatósági és Koordinációs Igazgatóság

Igazgatási Osztály

Címe:

7100 Szekszárd, Béla király tér 8. ügyfélszolgálati iroda

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:00-ig

Szerda: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:00-ig

Péntek: 8:00 – 12:00-ig

Időpontfoglalásra nincs lehetőség

Ügyintézők:

Horváth János hatósági ügyintéző

Telefon: 74/504-179

Tóthfalusi Tímea hatósági ügyintéző

Telefon: 74/504-144

Az eljárás indul:

Kérelemre/bejelentésre

A telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díj: díjmentes

Ügyintézési határidő:

Engedélyezési eljárás esetén 30 nap

Bejelentés esetén 15 nap

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. tv. 19. § (1) bekezdése szerinti ügyfelek (gazdálkodó szervezetek és az ügyfél jogi képviselője) elektronikus ügyintézésre köteles.

Letölthető nyomtatványok:

III. Kapcsolódó jogszabályok:

57/2013. (II.27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól.
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól.
186/2009. (IX.10.) Kormányrendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről.
35/1999. (X.13.) BM rendelet a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról.
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az ügyfeleket megillető jogok és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerint.

Ügyfél fogalma: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (Ákr. 10. § (1)

Tájékoztatom az ügyfelet az Ákr. 33. § – 34. §-i alapján, hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesíti.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen. (Ákr. 5. § (1) bek.)

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. §)

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – az Ákr-ben felsorolt kivételektől eltekintve – eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) be.)

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ákr. 13. § (1) bek.)

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (Ákr. 27. § (1)-(3)

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (77. § (1)-(2)