VÁROSI FŐÉPÍTÉSZ HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK

A Főépítészi Iroda hatáskörébe elsődlegesen a városrendezési és a településképi ügyek, valamint egyes hatósági ügyek tartoznak.

I. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÜGYEK

Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzata

Szekszárd Város belterületi szabályozási terve

Szekszárd Város külterületi szabályozási terve

A településrendezési eszközök folyamatban lévő módosításai

A településrendezési terv módosítása iránti igény
Településrendezési eszközök módosítása iránti kérelmet a polgármesterhez, vagy a városi főépítészhez kell benyújtani, telepítési tanulmányterv csatolásával. A kérelem támogatásáról vagy elutasításáról Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése dönt. Támogató vélemény esetén az Önkormányzat településrendezési szerződést köt a kérelmezővel. A tervezési költségeket a kérelmező köteles viselni, a végső döntés kimenetelétől függetlenül.

II. TELEPÜLÉSKÉPI ÜGYEK

1. A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet

2. Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) és Térkép

3. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

A településkép védelme érdekében – az építtető vagy a tervező kérelmére – az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről – bármely építési tevékenység esetében.

A konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára. Ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban több alkalommal is kezdeményezhető szakmai konzultáció. A konzultációról emlékeztető készül.

4. Településképi véleményezési eljárás

Az önkormányzat településképi véleményezési eljárást folytat le a jogszabály szerinti egyszerű bejelentési, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.

Az eljáráshoz a kérelmező feltölti az építészeti műszaki tervdokumentációt az ÉTDR rendszerbe, és egyidejűleg papír alapon vagy e-mailben jelzi a Főépítészi Irodának

A véleményezési eljárást megelőzően a főépítész konzultációs lehetőséget biztosít.

A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) a településképi követelményeknek való megfelelés tekintetében
aa) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
ab) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó –javaslatokat;
ac) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
ad) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban
azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
ae) az alaprajzi elrendezés nem eredményezi-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
b) a telepítés településképbe való illesztése, a helyi építészei értékek védelmének érvényre juttatása tekintetében
ba) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
bb) az épület telken belüli elhelyezése, kialakítása figyelembe veszi-e a domborzatot, a terepviszonyokat, és kilátás és rálátás követelményeit,
bc) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
bd) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
be) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek;
c) a közterület mentén az épület kialakítási módja és feltételei tekintetében:
ca) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használatakorlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredőena terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,cb) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő vagy telepítendő fákra, fasorokra.

4. Településképi bejelentési eljárás

A településképi bejelentési eljárás az önkormányzathoz címzett, a Polgármesteri Hivatalhoz papír alapon vagy elektronikusan benyújtott beadvány alapján indul.

A bejelentési dokumentációnak legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) a bejelentéshez kötött építési munkák esetében az előírt jogosultsággal rendelkező tervező által készített

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) szükség szerint helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) alaprajzot, a megértéshez szükséges, de minimum 1:200 méretarányban,

ad) szükség szerinti homlokzatot, valamint

ae) – amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot.

b) a bejelentéshez kötött rendeltetésváltozás esetén az előírt jogosultsággal rendelkező tervező által készített

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) szükség szerint helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

bc) a változtatással érintett helyiség, vagy helyiségcsoport alaprajzát a csatlakozó szomszédos helyiségek rendeltetésének megjelölésével, a megértéshez szükséges léptékben, de legalább 1:200 léptékarányban,

bd) szükség szerint homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst, a megértéshez szükséges léptékben, de legalább 1:200 léptékarányban.

Amennyiben a tudomásul vett tevékenységet az igazolás kiadásától számított 1 éven belül nem végzik el, úgy az igazolás érvényét veszti.

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

helyi védelemmel érintett területen, ingatlanon, valamint a városközponti, városias beépítésű területen, továbbá a pincezárványok területén építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászárójának – méretét, jellegét, osztásrendszerét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, a homlokzat felületképzésének és színezésének, valamint tetőzetének megváltoztatása esetén,
meglévő épület közterület felöli homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése esetén,
épületben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén,
nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 30 m³ térfogatot és a 3,0 m gerincmagasságot, de nem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot,
2 m² függőleges vetületet meghaladó méretű önálló reklámtartó építmény létesítése esetén,
Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legalább 90, legfeljebb 180 napig fennálló, 50 m² alapterületet meghaladó méretű, rendezvényeket kiszolgáló színpadi tető, lelátó, vendéglátó és kereskedelmi építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) létesítése esetén,
Növénytermesztés céljára szolgáló üvegház építése, bővítése esetén, ha annak legmagasabb pontja eléri a 6,0 m-t,
Belterületen utcafronti kerítés, valamint közterületről látható 20 m²-nél nagyobb alapterületű kerti építmény, húsfüstölő, kemence építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén.

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a korábbi rendeltetéshez képest

a) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet, (pl. lakó rendeltetés más rendeltetésre változik, meglévő rendeltetés ipari, gazdasági, vendéglátó, egészségügyi rendeltetésre változik, ill. nem lakóépületben lakás rendeltetés létesül).

b) megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

c) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

6. Településképi kötelezési eljárás
Az önkormányzat a településképi követelmények megsértése esetén figyelmeztetést tartalmazó döntést hoz, melyben határidő biztosításával felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.
A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat településképi kötelezés formájában a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

III. HATÓSÁGI ÜGYEK

Rendeltetésmód változással kapcsolatos hatósági bizonyítvány
A rendeltetési egységek számának vagy rendeltetésének megváltoztatását követően hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárást kell lefolytatni az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából.
A rendeltetésmód változásokkal kapcsolatos hatósági bizonyítvány megkérése, illetve az átalakítás kivitelezésének megkezdése előtt településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, a fentiek szerint.

Szakhatósági állásfoglalás a hatályos településrendezési eszközöknek való megfelelésről

Azokban az esetekben, melyekben a jegyző szakhatóságként van kijelölve. (pl. útépítési-, vezetékjog engedélyezési eljárás kapcsán);

IV. Egyéb ügyek

1.Belterületbe vonási eljárások
Azokon a területeken történhet belterületbe vonás, ahol a hatályos településrendezési eszközök a terület belterületbe vonását és beépítését előirányozza.
Az erre irányuló egyedi kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton kell a polgármesterhez vagy a Főépítési Irodához benyújtani. A bevonásról az önkormányzat megállapodást köt a kérelmezővel, melyben rögzítésre kerülnek a vállalások, továbbá a kérelmező költségviselési kötelezettsége is.