„SZABADSÁGÉRT SZEKSZÁRD” KITÜNTETŐ CÍM
A Közgyűlés a nemzet hősei előtti tiszteletének jeleként Szabadságért Szekszárd kitüntető címet adományoz annak a Szekszárdhoz köthető személynek, közösségnek, aki vagy amely példaértékű magatartásával, emberi helytállásával, elhivatott művészeti, közéleti munkásságával hitet tett a nemzeti szabadság eszméje mellett.
Díjazottak:
2018
Szekszárdi Kamarazenekar
Szekszárdi Kamarazenekar
A Szekszárdi Kamarazenekar, Tolna Megye egyetlen vonós kamarazenekara 1984-ben alakult, 1984 december 21-én adta első nyilvános koncertjét, a Tolna Megyei Művészetekért Emlékplakett tulajdonosa, Nívódíjas Kamarazenekar,a 2017 évi KÓTA díjtulajdonosa Szekszárd Megyei Jogú Város Kiemelkedő Művészeti Együttesei közé tartozik e cím megalapítása óta. Borsiczky Iván elnök és Földesi Lajos művészeti vezető irányításával a zenekar mindig a muzsika színvonalas megszólaltatásával törekszik a klasszikus zenét kedvelő közönség igényeinek kielégítésére. Tagjai zenei pályára készülő fiatalok és lelkes amatőrőr zenészek (orvosok, műszaki értelmiségi, óvónő, pedagógus, stb..), valamint zeneiskolai tanárok, akik mély küldetéstudattal muzsikálnak. Törekvésük a zeneirodalom ritkán játszott, vagy méltatlanul feledett gyöngyszemeinek felkutatása és közkinccsé tétele. Feladatuknak tartják a komolyzene népszerűsítését, a zenei ismeretterjesztést és ízlésformálást ingyenes és ifjúsági koncertek adásával is. Amatőr művészeti együttesként ezt professzionális színvonalon teljesítik.
Évente visszatérően játszanak Szekszárdon és a megye szinte valamennyi városában, de a kisebb településein is-különös tekintettel a hátrányos helyzetűek kulturális fesztiváljaira- valamint svájci, németországi turnén szerepeltek. Meghívottként szereplői voltak a Veszprémi Kamarazenekari Fesztiválnak, a kapolcsi Művészetek Völgye rendezvénysorozatnak és a Kőszegi Kamarazenekari Fesztivál visszatérő résztvevői. Rendszeresen részt vesznek a megye Német Nemzetiségi Egyesülete és Német Kisebbségi Önkormányzatának kulturális megmozdulásain a Szekszárdi Pünkösdi Napokon, melynek szerves része volt a hazai és külföldi kamarazenekarok, szólisták, a megye zeneiskoláinak tehetséges növendékei részvételével megrendezésre kerülő Kamarazenekari Fesztivál.
Fennállása alatt a zenekar 320 koncertet adott, több mint 260 mű megszólaltatásával. Koncertjein a hazai és országhatárainkon túli tehetséges fiatalok mellett rendre jeles vendégművészek és karmesterek lépnek fel -. Többek közt Ágoston András, Csapó Éva, Dienes Gábor, Falvai Sándor, Geiger György, Gyöngyösi Zoltán, Járdányi Gergely, Járdányi Zsófia, Kiss András, Kocsis Andrea, Kovács Dénes, Matúz István, Matúz Gergely, Medveczky Ádám, Oláh Vilmos, Onczai Csaba, Ruha István, Sebestyén János, Tóth János,Vermes Mária. Működése alatt két rádiós közvetítésen, TV felvételen szerepelt. Egy DVD lemezt, két önálló CD lemezt adott ki. Ezen felül egyet a németországi Tiengeni Katolikus Kórus közreműködésével,valamint kettő koncertfelvételt. Földesi Lajos Pro Urbe Szekszárd díjas hegedűművész – a megye szülöttje, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docense – nagy szakértelemmel és művészi elhivatottsággal, jelentős áldozatok vállalásával irányítja a kamarazenekar munkáját.
1999 október 23-án délután a Belvárosi Római Katolikus templomban a városi vezetés koszorúzása után felcsendült a Szekszárdi Kamarazenekar hangversenye, amikor W. A. Mozart Requiem művét adták elő a Pestszentlőrinci Római Katolikus Főplébánia énekkarával és a dombóvári Kapos kórussal közösen. A hangverseny sikere történelmivé vált a zeneker életében. Azóta a Szekszárdi Kamarazenekar önként felvállalt kulturális missziója az október 23-i városi megemlékezés keretében olyan ünnepi emlékkoncert előadása, mellyel a zene egyetemes nyelvén a legméltóbban tudnak ők és általuk a hallgatóság is az 56-os hősök és a szabadság eszméje előtt tisztelegni, a zenei élmények hatására az 1956-os forradalom igaz üzenetét megélni. A Szekszárdi Kamarazenekar október 23-án előadott emlékezetesen szép és minőségi hangversenyei a belvárosi római katolikus templomban vagy a Művészetek Házában folyamatosan bizonyítják a zenekar rendületlen elköteleződését a szabadság eszméje iránt, mellyel a felnövekvő és felnőtt nemzedék életében a minőségi emlékezést teljesítik ki.
Ezzel a közel két évtizedes művészeti szolgálatukkal érdemessé váltak a „Szabadságért Szekszárd” kitüntetésre.
2017
Rendás Tamás
2016
Dr. Pálos Miklós
Dr. Pálos Miklós
1937. február 22-én született Szekszárdon, dr. Pálos József pénzügyi tanácsos és Weingärtner Crestentia tanítónő ötödik gyermekeként. Pálos Miklós általános és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte, és érettségi vizsgáit a Garay János Gimnáziumban tette le 1957-ben.Az 1956 – os forradalom és szabadságharc szekszárdi eseményeiben 19 éves diákként aktívan részt vett. Tagja volt a Nemzeti Bizottságnak és az ifjúsági mozgalomnak is. Az egyik tanára által szervezett élelmiszergyűjtést követően az összegyűjtött élelmiszer Budapestre szállításakor csoportjukat egy orosz kommandó a főváros határában feltartóztatta és kis híján kivégezte. Az átéltek ellenére vagy tán éppen a miatt, még hazaérkezése estéjén jelentkezett szolgálatra Szekszárdon, a Nemzetőrség parancsnokánál. A forradalom elárulását és leverését megtorlás és számonkérés követte s bár ellene nyílt eljárást nem indítottak, az 1957 júniusában letett érettségi vizsga után egyetemi tanulmányai folytatására benyújtott kérelmét akkori iskolaigazgatója még csak nem is továbbította. Ezt követően két év fizikai munka és szakmunkás iskola következett, melynek eredménye sok – sok élettapasztalat, értékes emberi kapcsolatok és egy szakmunkás bizonyítvány megszerzése lett. 1959 nyarán, mint fizikai munkás, közvetlenül jelentkezhetett az egyetemre és felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatára. Az egyetemi tanulmányok befejezése után négy kiváló principális kezei alá került egy szekszárdi ügyvédi irodában. Az itt eltöltött három év alatt a szakma csínját – bínját elsajátítva vált ízig-vérig ügyvédé magáévá téve azt az etikus ügyvédi magatartást, amely pályáján kifejtett tevékenységét azóta is jellemzi. Az ügyvédbojtár évek letöltését követően sikeres szakvizsgát tett, majd az ezt követő tíz hónapban szakmai ismereteinek gyakorlati alkalmazásával és gyarapításával egy minden kétséget kizáróan ígéretes ügyvédi karrier építésébe kezdett. Ekkor azonban egy nem várt és tragikus fordulat következett. 1968-ban ugyanis családi magánlevelezésüket megsértve, több alkalommal és a család több tagjánál lefolytatott házkutatás és vallatások után a hatóság eljárást indított ellene, és elkezdődött az a politikai hajsza, amelynek végeredményeként Dr. Pálos Miklóst eltávolították az ügyvédi pályáról. A zaklatások ezt követően sem értek véget, azonban az éveken át tartó megfigyelés, a spiclik népes táborának nyakukra küldése sem tudta megrendíteni egy jobb világba vetett hitét. Soha nem engedett a kényszerítésnek és fondorlattal előkészített kísértésnek, a beszervezésére tett kísérletek nem jártak eredménnyel. A megpróbáltatások alatt felesége Ágnes mindvégig hűségesen kitartott mellette, és két szép gyermekük is született. Fájdalmas időszak volt ez, de a hithű elkötelezettség és kitartás végül is meghozta gyümölcsét. Az 1980 – s évek elejétől ugyanis komoly világpolitikai változások következtek, amelyek Magyarország számára is jelentős változásokat hoztak. Dr. Pálos Miklós még a kommunista diktatúra végleges összeomlása előtt, az 1985–86 – s években megismerte, majd magáévá tette a változtatás igényével fellépő és a nemzet jövőjéért felelősen gondolkodó monoriak és lakitelkiek hitvallását a változások szükségességéről. A Magyar Demokrata Fórumban kezdett ismételten politizálni, majd alapító tagja lett a Kereszténydemokrata Néppártnak, amelynek nyolc éven át, egy rövid időszakot leszámítva, alelnöke és elnökségi tagja volt. Az első szabadon választott parlament kereszténydemokrata képviselője lett, és nyolc munkás évet töltött a Parlamentben. A rá jellemző szakmai igényességgel, emberséggel, lelkiismeretesen végzett parlamenti megbízatása mellett egy percre sem szűnt meg Szekszárdot és a megyét szolgálni. Országgyűlési képviselőként példaértékűen segítette a hozzá fordulók problémás ügyeinek megoldását. Dr. Antall József miniszterelnök úr felkérésére négy évig a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt. Legfőbb feladata az volt, hogy dolgozza ki az állam és az egyház újszerű kapcsolatrendszerének minden részletét, és az egyházak hatalmas értékhordozó tevékenységének kiteljesedéséhez úgy biztosítsa a feltételeket, hogy az többé ne lehessen visszafordítható. Az Ő irányításával kezdődött meg és zajlott a történelmi egyházak kárpótlása, számtalan egyházi ingatlan és egyházi iskola visszaadása is az ő hivatali idejében történt meg. 1998 – ban dr. Dankó László kalocsai érsek a kifejtett ebbéli tevékenység tekintetében ezt személyes köszöntőjében így fogalmazta meg: „Államtitkár úr, az egész katolikus egyház nevében köszönöm, amit értünk tettél. Te vagy a fundamentum, mert amink most megint lett, azt mind a te közreműködésed eredményeként kaptuk.” Szép feladatnak tekintette és sikeresen működött közre abban, hogy Mindszenty József mártír bíborosunkat, hercegprímást újratemessék, s még életében tett rendelkezése szerint elnyerje végső nyughelyét az ismét szabad magyar földben. A magyar történelem első pápalátogatásának kormányszintű felelőse volt. II. János Pál pápa magyarországi látogatása az egész nemzet lelki megújulását szolgálta. A pápalátogatás sikere vitathatatlan, az ebben való közreműködését élete legfelemelőbb munkájának tekintette. 1990-ben a Páneurópai Unió magyarországi szervezetének az elnökségi tagja lett. Az aktív országos szintű politizálást – felelős vezetőként a konklúziókat levonva – a Kereszténydemokrata Néppárt sikertelen választási szereplése miatt hagyta abba, azonban a KDNP Tolna Megyei elnökeként a mai napig elkötelezetten szolgálja pártja alapeszméit. 2006 – 2014 – ig társadalmi megbízatású alelnöke volt a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. Két cikluson keresztül aktívan, lelkiismeretesen teljesítette funkciójából adódott feladatait. 2012-től elnöke a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei szervezetének, amelyben Töttős Pál mellett a kezdetektől aktívan tevékenykedett. Elnökként mind a megyében, mind országos szinten fáradhatatlanul törekszik 1956 eszmeiségének, értékeinek ápolására, történelmi fontosságának a nemzeti tudatba való méltó beépítésére. Az ő kezdeményezésére került megalapításra egy jubileumi emlékérem a forradalom 60 – ik évfordulójára, amely a központi megemlékezésen kerül átadásra. Rendszeresen részt vesz az országos központ munkájában is, továbbá különböző POFOSZ rendezvényeken reprezentánsan képviseli a szövetséget. A POFOSZ – ban végzett munkásságának elismeréseként 2008 – ban 1956 – s szobor plakettet vehetett át. 2010. október 23 – án a rendszerváltásban vállalt feladatok teljesítésért a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült melyet a parlamentben vehetett át. Dr. Pálos Miklós aktív közéleti tevékenysége, példaértékű magatartása, emberi helytállása, a nemzeti szabadság eszméjének szolgálata mellett az élethivatásának tekintett ügyvédi tevékenységet is nagy bölcsességgel és önmérséklettel gyakorolja, és mind a mai napig igyekszik a közösség érdekében tevékenykedni.