MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

Kereskedelmi tevékenységek bejelentése, engedélyezése

Tájékoztató

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) értelmében kereskedelmi tevékenység a forgalmazott termékkörtől függően a kereskedelmi hatósághoz tett bejelentés és nyilvántartásba vételt követően, illetve a kereskedelmi hatóság által kiadott és véglegessé vált működési engedély birtokában végezhető.

Kereskedelmi hatóságként a kormány a kereskedő székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét jelölte ki a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében.

Az itt nem említett kereskedelmi tevékenységek – azaz üzletben, bevásárló központban, vásáron vagy piacon, közterületen vagy közvetlen értékesítés keretében végzett kereskedés – esetében kereskedelmi hatóságként a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzője jár el.

Az engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, a fentiek szerint, a tevékenység helye vagy a vállalkozó székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez. A jegyző a bejelentésről a R. 2. melléklete szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet. A bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikus úton megküldi a R. 6.§ (2a) pontja szerint érintett társhatóságoknak.

A R. 3. mellékletében felsorolt termékek kizárólag üzletben forgalmazhatóak, és a kereskedőnek működési engedélyt kell kérnie forgalmazásukhoz az üzlet helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől. A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet nyilvántartásba veszi.

A kereskedő a kereskedelmi tevékenység bejelentéséről szóló bejelentésében illetve a működési engedély kiadása iránti kérelmében feltüntetett adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul, míg a nyitvatartási idő változását, az azt megelőző nyolc napon belül köteles a jegyzőnek bejelenteni. Az üzlet megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül kell bejelentenie.

Ügyintézés:

Hatáskör és illetékesség: Szekszárd város közigazgatási területe

Az ügyet intéző osztály:

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Hatósági és Koordinációs Igazgatóság

Igazgatási Osztály

Címe:

7100 Szekszárd, Béla király tér 8. ügyfélszolgálati iroda

Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:30-ig

Szerda: 8:00 – 12:00-ig és 13:00 – 16:30-ig

Péntek: 8:00 – 12:00-ig

Időpontfoglalásra nincs lehetőség

Ügyintézők:

Tóthfalusi Tímea hatósági ügyintéző

Telefon: 74/504-144

Horváth János hatósági ügyintéző

Telefon: 74/504-179

Az eljárás indul:

Kérelemre

Ügyintézési határidő:

Bejelentés esetén 15 nap

Engedélyezési eljárásban 20 nap

Illeték:

Bejelentéses eljárásnál: illetékmentes

Működési engedély kiadására irányuló eljárásban: illetékmentes

Adatváltozás bejelentése: illetékmentes

Nyomtatványok:

Bejelentés kereskedelmi tevékenység végzéséről (ezen belül a változás bejelentése és a megszüntetés)
Működési engedély iránti kérelem (ezen belül változás bejelentése)
Működési engedély visszavonási kérelem

Elérhető: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

A kérelem benyújtásának módja:

A.) Természetes személy ügyfél esetén

Személyesen ügyfélfogadási időben
Postai úton (7101 Szekszárd, Pf.: 83.)
Természetes személy ügyfél nem köteles elektronikus ügyintézésre, azonban dönthet úgy, hogy a kérelmeit elektronikus úton nyújtja be. Ebben az esetben rendelkeznie kell Ügyfélkapus elérhetőséggel.

B.) Egyéni vállalkozó, társas vállalkozás (gazdálkodó szervezet) ügyfél esetén

Az ügyfélként eljáró egyéni vállalkozó, társas vállalkozás, valamint az ügyfél jogi képviselője a kérelmeit elektronikus úton köteles benyújtani a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározottak szerint.

III. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,
210/2009. (IX.29.) kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről,
186/2009. (IX.10.) kormányrendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről,
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

Az ügyfeleket megillető jogok és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerint.

Ügyfél fogalma: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (Ákr. 10. § (1)

Tájékoztatom az ügyfelet az Ákr. 33. § – 34. §-i alapján, hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesíti.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen. (Ákr. 5. § (1) bek.)

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. §)

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – az Ákr-ben felsorolt kivételektől eltekintve – eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) be.)

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ákr. 13. § (1) bek.)

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (Ákr. 27. § (1)-(3)

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (77. § (1)-(2)