7. Magyar állampolgár anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezése

Bővebben: www.bmbah.hu oldalon a részletes tájékoztatást.

Hazai anyakönyvi hatóság:

A magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar állampolgárságú házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke és szülője külföldön történt halálának hazai anyakönyvezését.

A gyermek külföldön történt születése esetén kötelező a gyermek nyilvántartásba vétele.

Hazai anyakönyvezésre kijelölt szerv:

Budapest Főváros Kormányhivatala, Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály

Elérhetőségek:

1075 Budapest, Károly krt. 11.

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 234

Telefon: 06-1-323-3168, 06-1-323-3176
E-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu, E-mail: aspf@bfkh.gov.hu

Ügyfélfogadás ideje: szerda, 08.30-12.00 óra

 

A hazai anyakönyvezés kezdeményezhető:

  • külföldön a magyar konzulátuson
  • Magyarországon bármelyik települési anyakönyvvezetőnél

Hazai anyakönyvezés

A törvény szerint hazai anyakönyvezésnek minősül:

  • a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez, valamint
  • a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéhez

kapcsolódó, a törvényben meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása és törlése.

Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell:

 - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat.

 Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.

A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 40 nap. A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 8 nap, ha a szükséges okiratok hiánytalanul rendelkezésre állnak, és az igazságügyért felelős miniszter véleményének kérése nem szükséges, valamint

  • születés anyakönyvezése esetén mindkét szülő magyar állampolgár, a gyermek a házasságukból származik, és a szülők születésének és házasságuknak az anyakönyvezésére korábban sor került,
  • születés anyakönyvezése esetén az anya magyar állampolgár és születésének az anyakönyvezésére korábban sor került, továbbá az apa személye nem ismert,
  • házasságkötés anyakönyvezése esetén a házasuló felek magyar állampolgárok és születésüknek az anyakönyvezésére korábban sor került, vagy
  • külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezésére kerül sor.

A hazai anyakönyvezés iránti kérelemhez csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot. Ha a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek hivatalos tudomása van arról, hogy az okirat külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény tanúsítására alkalmas egyéb okiratot kell csatolni. Kétség esetén az eljáró hatóság a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az adott állam Magyarországra akkreditált külképviseletének állásfoglalását kéri arról, hogy az okirat külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg.

Magyar állampolgár külföldön született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi okiratban szereplő utónevet kell bejegyezni.

A magyar állampolgár a születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő átírását.

A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, kérelmezheti utónevének az anyakönyvben történő módosítását.

A HAZAI ANYAKÖNYVI ELJÁRÁS MENETE

A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet:

  • az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított öt napon belül,
  • az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárság igazolását, vagy az állampolgárság megszerzésére vonatkozó okirat kiállítását követő öt napon belül,
  • a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával küldi meg a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek.
  • A kérelem beérkezését követően a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt, illetőleg a felterjesztőt hiánypótlásra felhívja.

Ha a felterjesztett kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető szerzi be, ha a kérelmező az érintett anyakönyvi bejegyzés helyét és idejét pontosan közli (belföldi jogsegély).

Ha az ügy érdemi eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik (pl. külföldi okirat, határozat, bontó ítélet magyarországi elismerhetősége) vagy a hivatal az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése (pl. állampolgársági eljárás) nélkül megalapozottan nem dönthető el, az eljárást felfüggesztjük.

A hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje a kérelemnek a hivatalhoz történő érkezésétől számított két hónap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele többek között:

  • a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a jogsegély eljárás időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,

A hazai anyakönyvezés megtörténtét követően első alkalommal kiállított magyar anyakönyvi kivonat illetékmentes, amelyet Magyarországi címre postai úton, külföldre az illetékes külképviseleten keresztül juttatunk el a kérelmező részére.

 A KÉRELEM MELLÉKLETEI

 1. Valamennyi hazai anyakönyvi kérelemhez csatolandó okiratok

 Állampolgárságot igazoló okiratok

A hazai anyakönyvi eljárásban mind a magyar fél, mind a külföldi fél állampolgárságát okirattal kell igazolni:

  • a magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, illetőleg magyar útlevéllel vagy három évnél nem régebbi állampolgársági bizonyítvánnyal, stb. igazolható,
  • a külföldi állampolgárság érvényes külföldi úti okmánnyal, a más állam által kiállított állampolgársági okirattal, a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint úti okmánnyal igazolható.
  • Amennyiben a fentiek szerint nem igazolt a magyar állampolgárság, hivatalból kerül sor az érintett személy állampolgárságának vizsgálatára.

 Külföldi anyakönyvi okirat

  • a hazai anyakönyvezéshez csatolni kell a – hiteles magyar fordítással és amennyiben szükséges diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille hitelesítéssel ellátott – külföldi anyakönyvi okiratot (születési, házassági vagy halotti anyakönyvi kivonatot) eredetben vagy hiteles másolatban,
  • ha a külföldi anyakönyvi okirat a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott állam külképviseleti hatósága által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény tanúsítására alkalmas egyéb közokiratot kell csatolni

A személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vétele lehet

  • Magyarországon élő magyar állampolgárként
  • Külföldön élő magyar állampolgárként

 Adatlap lakcím nyilvántartásba vételhez

 Adatlap lakcím nyilvántartásba vételhez pdf

Erről az anyakönyvvezető vagy a konzul felveszi az adatlapot.

2. Születés hazai anyakönyvezéséhez szükséges egyéb okiratok

A külföldön történt születés hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a gyermek családi jogállását igazoló okiratot, amely:

  • házasságból született gyermek esetén a szülők házassági anyakönyvi kivonata;
  • házasságon kívül született gyermek esetén a gyermekre vonatkozóan Magyarországon anyakönyvvezető vagy gyámhatóság, külföldön a magyar konzul előtt tett apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi hatóság előtt tett apai elismerő nyilatkozat, illetve apaságot megállapító bírósági ítélet.

Külföldön kötött házasságból született kiskorú gyermek születése hazai anyakönyvezésének előfeltétele a szülők házasságának hazai anyakönyvezése. Amennyiben a szülők külföldön kötött házassága még nem került hazai anyakönyvezésre, a gyermek születésének hazai anyakönyvezésével egyidejűleg kérni kell a házasság hazai anyakönyvezését is.

3. Házasság hazai anyakönyvezéséhez szükséges egyéb okiratok

A külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezése iránti kérelemhez csatolni kell a házastársaknak a házasságkötést megelőző családi állapotát igazoló okiratot, kivéve:

  • ha a magyar állampolgár a házasságkötést megelőzően hajadon vagy nőtlen családi állapotú volt. Ezt okirattal nem kell igazolni, elegendő az érintettnek a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelemben vagy külön dokumentumban erre vonatkozóan tett nyilatkozata;
  • ha a magyar fél a házasságkötés előtt elvált vagy özvegy családi állapotú volt és korábbi házasságkötésére Magyarországon került sor, elegendő nyilatkozatot tennie a korábbi házasságkötés helyéről és idejéről, illetve volt házastársa halálesetének helyéről és idejéről. A szükséges iratokat hivatalból beszerezzük.

4. Haláleset hazai anyakönyvezéséhez szükséges egyéb okiratok

A külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezése iránti kérelemhez csatolni kell az elhaltnak a haláleset időpontjában fennálló családi állapotát igazoló okiratot, kivéve:

  • ha az elhalt magyar állampolgár hajadon vagy nőtlen családi állapotú volt, vagy
  • ha a magyar fél a haláleset időpontjában elvált vagy özvegy családi állapotú volt és az elhalt házasságkötésére Magyarországon került sor, elegendő a kérelmezőnek nyilatkozatot tennie az elhalt házasságkötésének helyéről és idejéről, illetve az elhalt volt házastársa halálesetének helyéről és idejéről. 

A HAZAI ANYAKÖNYVI kérelemhez csatolandó külföldi okiratokkal szembeni alaki követelmények

1. Diplomáciai felülhitelesítés

Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitelesítés alól

  • Apostille: azon külföldi okirat esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitelesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille-jal kell ellátni. (1973 évi 11. tvr.) A hágai egyezményben részes államok listája az alábbi oldalon található meg:
  • Hágai Egyezményben részes államok
  • Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
  • A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

2. Hiteles magyar fordítás:

A nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

Hiteles magyar fordítást külföldön a magyar konzul, Magyarországon az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet. A konzul jogosult a más által készített fordítás hitelesítésére is.