Szekszárd - a jövő városa

Szabadidő | Közügyek | Gazdaság MAGYAR | DEUTSCH | ENGLISH

Menü

Szekszárd Történet Látnivalók Múzeumok, galériák, emlékművek, szobrok Testvérvárosok Kitüntetések, díjak Aranykönyv Tourinform Iroda Kultúra Sport, szabadidő Gemenc Borászat, kézművesség Képgaléria, képeslap küldés Turizmus Szekszárdi Vasárnap Dokumentumtár Fórum Eseménynaptár Hírek Térkép Archív

Szekszárd nevezetességei

Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok.

A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le.

Légi felvétel a Béla térről

Katolikus templom

Szentháromság-szobor

Vármegyeháza udvara

A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.

Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg.

I. Béla szobra

Borkút

 Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.

Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.).A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.

Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával (Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898-ban avatták fel), a költő Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsó sorban többször megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.).

 

Garay tér

Augusz-ház

 

Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál.

Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.). A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.

Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel.

Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.
 

Normál oldal MarkCon 2008